Pókháló

Solymosik nyaralásai. Miért vagyok a face-en? Pokemon. Kajla. Wass Albert. Bali-bég. Csajos politika. O game. Majdnem polgármester lettem. Kobra fotó. Vasutas korszakomból.

Solymosik nyaralásai

A Solymosiak nyaralási szokásairól fogok nektek mesélni. Tegnap jött haza Bishop (öcsém) Görögországból és rém mulatságos napjairól számolt be nekünk. Enged meg nyájas olvasóm tartsak egy kis történelmi visszatekintést őseim nyaraló-fetise kapcsán. A Solymosiak évszázadokra visszatekintve röghöz kötöttek voltak. Meg csórók. Szerények. Beérték a közös udvaros családi házzal melynek mindennapjairól filmsorozatot lehetett volna forgatni. Olyan varázslatosan élték mindennapjaikat a közös udvarban hogy még a természet törvényei sem vonatkoztak rájuk. némelyiket úgy kellett 150 éves korában megkérni menjen már odébb! :) Őseim között több illusztris alkat is szerepelt. Édesanyám nyomozta ki a forrásokat a Váci-levéltár zaklatásán keresztül (nem fizetett az infókért, követelőzött!) Édesanyám szerint, anyai ágról Horthy Miklós a rokonunk. Egyébként édesanyám valóban Kenderesen született a Horthy-birtokon. Édesanyám szerint apai ágról Petőfi Sándor is rokonunk. Nem messze írta tőlünk Petőfi az anyám tyúkját és együtt költözött Kiskőrösről Vácra a szintén Petrovics vezetéknevű egykori ősömmel. Édesanyám szerint ezek tények. Édesapám szerint, édesanyám meg nem normális! Így ebből a kettő ismerethalmazból kellett leszűrnöm a számomra legelfogadhatóbb verziót ami korántsem az volt hogy odakerültem a közös küzdőtérre azon bizonyos udvarba. Nagyapám! Behalsz! :) Alacsony volt, haja félrefésülve, kefebajusszal rendelkezett. Ismerős valahonnan? :) Állandóan parancsolgatott mindenkinek az udvarban. Azt hitte ő ott valami diktátor féle. Egész életét végigmelózta a vagongyárban. Sosem volt nyaralni. GMK-zott. Reggeltől-estig melózott hogy egyről a kettőre jusson. Így élt 14 éves korától 70 esztendős koráig. Közben szert tett egy 24 négyzetméteres lakrészre, az udvart átmetsző betonjárdára mely a pottyantós WC-ig vezetett konyhájából és Rejtő Jenő összes könyvére. Aztán megmurdelt és eltemették. (utóbbit külön kértük mert már idegesített minket az az állapot) Faterom már életművész! Nyaralni is volt. Csak nem sikerült túl jól. Csehszlovákiába ment motorral. Vitte anyámat is. Tudod mikor? Befosol! 1968-ban! Igen, azt követően :) Mintha amerikai terepmintában rágózva Rambo-pólóban sétálgatnál most Bagdadban :) Az én nyaralásaim ecsetelésével nem foglak sokat untatni. Soha nem jutottam a megyehatáron túl. Még jó hogy Pest-megye nem a legkisebb területileg így voltam már Göd-ön, Dunakeszin is. Fiatal koromban zsaru voltam és csak télen kaptam szabadságot. Nyáron traffipaxozni kellett hogy a te nyaralásodat megédesítsem :) Télen hideg a Balcsi. Síelni nem tudok. Szerencsére. Soha nem telt volna sílécekre. Amikor nyugdíjba mentem munkát vállaltam. Nyugdíj mellett mai-napig dolgozom tehát van már pénzem. Addig amíg dolgozok. Biztonság-őr vagyok egy boltban. Évi 30 nap szabadsággal rendelkezem. Ki is adják mindig. Papíron. A valóságban minden másnap bent kell lennem. Én szeretem a munkámat csak a szabadidő pont annyira elég hogy leírjak egy ilyen posztot. Érdeklődésemre mondták mehetek szabira a szabadnapomon, felőlük a Kamcsatka-félszigetre is, csak másnapra érjek vissza melózni. Állítólag sokan lopnak a boltból. Még akkor is ha nem vagyok ott. Így aztán maximum Nagymarosról tudok képeslapot küldeni nektek. Jó ég! Ez volt a bevezetés! :) Most figyu! A Bishop tuti világpolgár! Motorja is van. Piros! Keresztül-kasul bejárta már a világot. Nagyrészt megyén belül mivel ő is állandóan melózik. Most viszont azt mondta a kutyafáját nem számít a pénz! Megfogta a társa kezét és felrikkantott - Édesem! Nyaralni megyünk! Hová mennél?! Mielőtt folytatta volna a faggatózást hogy Vácra vagy Kismarosig a párja rávágta Görögországba! Akarok veled Görögországban búvárkodni! Egymás kezét fogva úszni a korallok között! Bishop párjára kislányként nagy hatást gyakorolt Alexander Beljajev Kétéltű ember című ifjúsági regénye aminek a filmverziójában valóban volt ilyen jelenet pedig a regény azzal nem számolt. Bishop nyelt egyet (majdnem megfulladt) a "pénz nem számít" itt új dimenzióba került. Bishop úriember. Nem mond nemet. Nem csinál a szájából segget! Már így sem túl szép az nélkül sem. Irány a reptér! Ha eddig olvastál ne hagyd abba! Bishop soha nem tudott úszni és még nem ült repülőn! :) Bishop ül a repülőn. Markolja az ülés karfáját. Kérdi is tőle a stewardess-kisasszony - uram, ideges? Igen, kicsit. Első alkalom? Nem, VOLTAM MÁR IDEGES! - ordítja. Bishoppal felemelkedik a vasmadár és szállnak a nagy kékségben. Bishop nem néz ki az ablakon mert nem ér rá. Egyfolytában öklendezik, remeg, kapkodja a levegőt mivel fel van puffadva a feje. Bishopnak egész életében problémák voltak a hallójárataival. Mindig érezte hogy ott a fejében bent valami nagyon nincsen rendben. Most is érezte de annyival színesebb volt jelenleg az élmény hogy ezúttal látni is lehetett amint lüktet a búrája tök természetellenes módon. Néhány kisgyerek elsírta magát főleg amikor Bishop feléjük fordult és vigasztalóan rájuk mosolygott. Leszállás! Mondja nekem a Bishop midőn emlékeit ecseteli (megjegyezte le ne írjam mert tök ciki) az a repülő azon a szigeten nem leszáll ha nem lezuhan. Kicsi a sziget reptere. Olyan negyedakkora mint kellene hogy legyen. Így aztán merőlegesen zuhan a gép, amit a pilóta az utolsó pillanatban felkap és rádobja a röpcsit az aszfaltra. Mint a II. világháborús Stuka pilóták. Itt is olyasféle hatás érvényesült mivel Bishop szünet nélkül vijjogott, dőlt a nyál a fejéből, szemeit a tenyereivel gyömöszölte vissza a gambájába kevés sikerrel. Amikor a röpcsi leesett az égről Bishi szemei visszalottyadtak üregébe, ismét láthatott volna ha közben nem ájult volna el. Ez volt az út uncsibb része. Megérkeztek. Mondja a Bishi, hajnali kettőkor érkeztek. Éjjel hűvösebb van arrafelé. éppen csak 38 fok. Sebaj, irány a szállás. A szálláson volt a szobájukba légkondicionáló berendezés. Kár hogy nem volt hozzá távkapcsoló. Viszont a szomszédszobában hasonló berendezés volt ezért beállították a Bishi szerkezetét és elzárkóztak további könyörgései elől amik nagyrészt újfent a távkapcsoló kapcsán fogalmazódtak meg mivel most meg majd meg fagyott. Így telt el Bishi első éjszakája a forró mediterráneumban nyakig begombolkozva, majd megfagyva, remegve, megspékelve a repülőút izgalmaival. Másnap. Bishop kidobja testét a görög szférába párja legnagyobb boldogságára. Azon nyomban béreltek napozóágyat. Jó drága volt (pénz nem számít) Bishi úgy volt vele minél közelebb van a naphoz annál szebb lesz a bőre színe. Ezért felmászott egy szikla tetejére. Sokan követték őt. Közvetlen utána kettő olasz nő telepedett le szintén nyugágyakra. Jó csajok voltak. Kitelt volna belőlük négy is. 200 kg-sok. Darabonként 200 kg. Ketten 400 kg. Pont a Bishi mellé települtek. Mögöttük meg mások sok sok ember hosszú sávban. Mindenki arra változtathatta pozícióját amerre a nap süt. Igazítgathatták a nyugágyaikat. A kettő tarján bige ebben élen járt a Bishi nyugágyára rápakolták az övékét. Bishi nem tudott odébb menni mert lezuhant volna a szikláról. Ezt próbálta gyenge olasz tudását felhasználva (sokat hallgatott gyerekkorában Adriano Celentano-t) de hiába könyörgött térden állva a nők előtt azok nem értették mit akar. Később Bishi rájött kifejezetten nem is érdekelte őket a nyűge. Bishop egy darabig elücsörgött lábait felhúzva a mellkasáig de úgy barnult le mintha mellei lennének. Megunta. Elkezdett ugatni. Halandzsa olasz nyelven. Mussolini testalkatát is magára akarta erőltetni sikerült is, csak nem nagyon. Ekkor fenyegetőzni kezdett Bishi. Alkarjára Görög-harcos van tetoválva a "300" mozifilmből. Két olasz bige röhög. Mondja nekem a Bishi már vagy 15 perce ugat a csajokkal (Bishi társa kiegészíti hat és fél órája) csak nem jutnak dűlőre. Bishi társa már szomorú mert tudja legközelebb 2055-ben fognak megint nyaralni és ez a marha Bishi egész nap itt ugat a nőkkel. Bishi ordít AKKOR SEM HAGYOM MAGAM! KIÁLLOK A MAGYAROK JOGAIÉRT! Szomszéd szikláról átkiabáltak - tesó, mi is magyarok vagyunk. Igazán nem szükséges értünk kiállnod. Nem tudnál halkabban agonizálni? Nyaralnánk! Nagyjából ennyi volt a nyaralás. Még várt rájuk egy repülőút hazafelé amit szintén érdemes lenne leírni de már nagyon éhes vagyok te meg egész nap a gép előtt ülsz. Menjél nyaralni! Nem mondod hogy végigolvastál? :)

Miért vagyok a facebook-on?

Sokat töprengtem rajta, miért is vagyok fent mindennap órákat a facebook-on? Hiszen sok időt von el a visszaadhatatlan homokszemekből melyek csak peregnek, s peregnek. Miért? A tagságért! 10 éves itt létem alatt megtanultam engem csupa kedves és aranyos - hivatásukban sikeres!(nem is mernék munkahelyet írni az már HIVATÁS!) ember vesz körül. Magánéletükben boldog, kiteljesedett emberek. Láthatom őket a fotókon. Vannak kissé protokoll ízű képek de olyanok is vannak ahol nem néznek a kamerába miközben egy virágot kötnek a karóhoz eső után. Meg nem mondanád hogy már egy órája kínlódnak - nem a karó meg virággal! - ha nem az érthetetlen feleségükkel aki nem egy született fotóművész. Nem sikerül 25.-ére sem úgy elkapni a pillanatot ahogyan az kívánatos lenne. Nem is érti az asszony miért nem jön össze hiszen a fotós facebook-csoportban a Szilárd minden képét agyondicséri. Van amelyikhez verset is írt! Elhaladva egy ház előtt anyázás üti meg a fülem! A kötőszó is egymás anyukájának promóciós bemutatása. Nincs jó kapcsolat kanálcsörgés nélkül. A kanálcsörgés plusz megédesíti az együtt töltött intim órákat. Főleg ha már merevedési gondok is vannak az sosem árt. Már maga a békülés. Békülés meg nincs harag nélkül. Így kerek a világ, gondolom. Vigyázz, hiába a fess jóképű férfiember vagy a dögösen vonzó nő a profilfotón ők nem azért írogatnak privit neked mert akarnak tőled valamit. Csak viccelnek! Mindent megkapnak otthon, tudod?! Boldog kapcsolatban élnek. Verseket is írnak! Minden magyar állampolgár első számú költő. Meg író. Képességeik listája végtelen. Fő erősségük, mindenki politológus! A politikatudományok ismerői. Különböző oldalakról látják a közéletet. Sosem tévednek. Néha úgy tálalják meglátásaikat mint az alpári BAROM. Ez is csak azt látatja mennyire szenvedélyesek. Gondolom a regisztrációnál feltétel a "szenvedély" kocka kipipálása. Ha már a munkahelyen nem lehet facebook-ozni alig várják hogy hazaérjenek. Csak úgy adják az ívet! Még hajnali kettőkor is! Ja, dugás közben! Meg történészek. Filozófusok. Költők. Írók. Házassági tanácsadók (csak azt nem tudom kinek adják itt a tanácsokat amikor mindenki tökéletes) Őszinték. Abban nagyon jók... Érzékiek. Varázslatosak. Müller Péter mindenki barátja. Kreatívok. Mesterszakácsok! Fotóművészek! Legjobb szülők, nagyszülők. A fiatalok a múlt nagy ismerői! Simán megmagyarázzák miért volt rossz a Kádár-rendszer! Az 1994-ben születettek annyira vágják a 70-es éveket még személyes tapasztalásaik is vannak. Bizonyára a génjeik által. Attól még lehet valaki képben hogy nem élt akkor, nem? DE! A világ iránti fogékonyságon túl a tagság egymás iránt a legkorrektebb. Főleg ha kiismeri a facebook adta lehetőségeket. Szabadcsapatokba tömörülnek. Milíciákat állítanak fel. Majd azok magjai kőkemény dac és véd-szövetségekké vállnak. Ők a csoportok világa. A fórumok (oldalak) világa a trollok mezeje. Általában nem vállalt profilfotóval rendelkeznek. Hiszen leoltani a fél országot olyan arccal amijük van nem lehet. Kiröhögnéd a mindenre elszánt profil mögött Marika-nénit vagy a 15 éves Jucit Zalábúl :) Ezért ők lepkék, Jean D\\' Arc\\' ok meg Transformerek! Meg sarló kalapács! Rohadt narancs! Azok sem sámlik akik feltöltenek magukról valós fotót. 30 évvel ezelőttit. Vagy mostanit de háttal a kamerába. Tudod amikor fúj a szél és lobog a nő haja. Tuti Dustin Hoffman szerelmetes feeling a 70-es évek második felének csillogó dísztárcsájú (szerencsésebbek autóval is rendelkeztek hozzá) korából. Sokat töprengtem rajta édesanyámnak milyen facebook profilja lett volna? Olyan meggyőző erővel rendelkezett Jehova tanújaként hogy a postás is Jehova tanúja lett (csak nem nagyon) amíg aláírta neki a tértivevényest. Vagy nagyapámnak. Nagyapám hatalmas karakter volt! Néha úgy elrévedt azt is elfelejtette mitől! Ismerek pár embert akiknek nincsen facebook adatlapja. Olyat is akinek van de használja is meg nem is. Semmiképpen nem itt élnek. Nem is tudja róluk szinte senki milyen ragyogó a magánéletük. Hol nyaraltak. Jól érezték vagy sem magukat. Mit gondolnak a haza feltámasztásának ügyében. Mit főztek ebédre. ŐRÜLET! Mit főztek ebédre?! Ettek egyáltalán?! Hol alszanak miközben a könyv a paplanon hirdeti éppen aktuális szellemi fejlettségi fokukat. Nekem az átmenetek tetszenek a legjobban. A virtuális világ vs. fizikai közötti vékony de tetszik vagy sem meg kell lépni mező. Hiszen a virtuális szexbomba otthon semmivel sem csábosabb szerdán mint kedden volt. A hős kalandor hiába magyarázza hogy "olyan hülye az Enci!" a felesége mindenről tud. Csak várja hogy észrevegye a hülye hogy észre lett véve! :) A neten egymást öldöklők amikor az utcán találkoznak. Ott van menekülési sáv. Még ha veszélyes is átfutni a kocsik között. Na de a pénztárnál sorban állva a CBA-ban tök nehéz csendben lenni amíg sorra nem kerülnek annak tudatában hogy előző este a mögötte álló köcsöggel egymást kaszabolták a "toleránsok" facebook csoportban. Új kategória az oknyomozó riporterek. Próbálj meg sétálni a kutyáddal úgy hogy közben figyelmetlen voltál és nem vetted fel a kutyaszart a zsebedbe tömködve (igényesebbek nejlonzacskóval teszik) Azonnal készül a kép. Mint ahogyan napi szinten számtalan esetben dokumentálják a világvégét pl. eldugult esőcsatorna "MIND MEGHALUNK!" Teli szemetesek stb. Jókat röhögök még a csókán aki feltölti a kocsi fotóját mert elhagyatottnak ítéli meg az árokparton. Persze a rendszám is látszik. Az ország túlsó felén meg Róza csak les mit keres a férje odébb 300 km-rel elhagyatottan :) Folytathatnám a reggeli alkalmazások szerelmeseivel akik egész nap betéve lézengenek mert azt mondta nekik a facebook ők az Arthur-király. Meg a Grace Kelly. A teljesség igénye nélkül éppen csak érintettem pár esetet. Miért vagyok a facebook-on? Ki lehet mindezt hagyni? :) Akartok róla beszélni?

Pokemon

Igyekszem diszkréten és higgadtan fogalmazni, véletlenül se bántsak meg valakit, esetleges olvasómat. Üzenem az összes "Pokemon-Go" -s honfitársamnak kortól és nemtől függetlenül legyenek szívesek tudomásul venni, nem mindenki nyitott a kultúrájukra, szabadidős tevékenységükre. Persze okkal várják el hogy a tolerancia jegyében félretéve indulatainkat türelmesen álljunk a másként gondolkodókhoz és élőkhöz, viseltessük irányukban megértéssel, főleg mivel ez az ország hála politikusainknak 25 esztendeje ezt oktatja nekünk. Elmesélem röviden egy tegnapi élményemet. Haladok a magam szórakozottságában a főúton. A gyalogátkelőhely előtt mint a KRESZ-szabályait makacsul betartó versenyző szemben a hazai autóstársadalom java-részével, megállok. A gyalogátkelőhely előtt (közismertebb nevén Zebra) egy jól fésült, van vagy 50 éves konszolidált úr áll. Telefonjából fel sem néz. Meglátásom a varázs oka mely rabul ejtette nem más, élvezi hogy remek korunkban reinkarnálódhatott újra gyermekké mint a Kádár-rendszerben elnyomott kisdobos majd úttörő, ahol csak a csattogós-lepkéjét meg ott a bőrt huzigálhatta mint gyerkőc. Állok a magam türelmében meg mögöttem már 10 autó, mikor a csókára rászól egy kerékpáros - ő is ment volna tovább - kissé zaklatottabban reagált mint jómagam arra képes lennék kulturáltságom és neveltetésem okán. A szózat valahogy így hangzott - idézem ha nem is szó-szerint de a történelmi hűségre törekedve átadni: "Miért nem .. a jó-édes ..-maltereskanaladat!!!??? Takarodj el a zebra-mellől, te anyaszomorító népművészeti agyagedény!" Kérem-szépen nekem ebből a párbeszédből mint a társadalmi-folyamatok lelkes követőjének a következő jött le. Ott kezdem, hogy nem tudom mi az a pokemon-go. Annyi dereng, van egy alkalmazás telefonokon amit nagyrészt diákok, de mint példám zászlót bontott koruknál fogva olyan emberek is használnak, akik nem éppen e-világi lények, csak még nem jöttek rá. Bizonyára nagy móka lehet telefonnal a kézben szaladgálni az utcán és felderíteni hol van a Pikacchu? - meg a Csarizárd, meg az esernyőm se tudja milyen lények matricája elrejtve. Aztán begyűjtve azokat gondolom elmondhatják - bejött az élet! Persze közben nem érted miért kávézik mindig nálad a Géza amikor hazaérsz, meg miért nincsen alkalmazott élelmiszerboltokban, benzinkutakon, rendőrségen, stb.stb. Nem értjük miért buggyant a magyar-társadalom!? Tudom, ezt sem mi találtuk ki. Mi csak átvettük mint minden szivárványt. Mi lenne ha ez a szerencsétlen agonizáló-nép, néha olyannal is foglalkozna amivel érdemes? Ha meg az egyénnek ez nem megy, akkor ne a gyalogátkelőhely előtt élvezkedjen a telefonján Pikachu meg meg nem mondom milyen lényekre, hanem üljön le egy padra a vízparton és élvezze korunk vívmányait elkerülve a lehetőséget hogy valaki, esetleg ha nem vagyok jókedvemben én, elcsapjam egy zebra közelében. Annyira jólesett kiírnom magamból. Gondolom mások helyett is fogalmaztam.

Kajla

Erős nosztalgia vett rajtam erőt így hát Szobra autóztam. Annyi emlék köt oda, ha a töredékéről mesélnék és olvasná olyan akinek nem kellene a műanyag lakat is rámrohadna. Ellenben volt ott egy régi-haverom a "kajla" Más nevet írtam mert sok a Szobi ismerősöm. Imádtam mindig, hatalmas HOBO a srác! Annyiszor berúgtunk és úgy, a végén röhögve ordítottunk a másikra mutogatva amikor az behugyozott alkohol hatására. A srác anno nem volt egy szép-látvány. Olyan pont az én haveromnak beillő. Ami régen a legjobban zavart benne hogy nagyon jól-éreztük magunkat együtt de sosem tudtam miről beszél. Szegénynek volt vagy 15 foga, az is egy sorban. Prüszkölt meg hadonászott, de egy büdös-szót nem értettem abból amit mond. Talán ezért is voltunk el olyan jól. Ma találkoztam vele. Belép a terembe ahol leledztem, külsőre mint aki most szakadt ki a divatlapból. Jól össze-szedte magát. Meglát, elvigyorogja magát, simán elmehetne filmszínésznek. Már fogak tárháza a feje! És ekkor az elkerülhetetlen pacsizás, beszélgetés, és észlelem nem ért egy büdös szót sem abból amit én mondok. Hiába, a pillanat varázsa.

Wass Albert

Ha azért nem olvasunk Wass Albertet mert nekünk egykori tettei kapcsán nem fér bele, akkor ne olvassuk. Viszont ha azért nem olvasunk Wass Albertet mert kétségtelenül jóravaló és nagyszerű "ismerőseinknek" elítélő véleményük van - okkal! esetenként kellő alapokon jól megfogalmazva (még ha ez a ritkább is) róla akkor ne olvassunk szinte senkit. Meddig soroljam egykor volt "nagyjaink" alkalomadtán elítélhető viselkedéseit pl. John Lennonnak, Indira Gandhinak, Martin Luther Kingnek, Lady Diana-nak stb. stb. Persze mindannyiunknak néhanapján más nem fér bele. Van akinek Wass Albertnél múltjának egyes árnyai. John Lennon esetében hogy bántalmazta első feleségét és általában ritka ocsmányul viselkedett vele. Nem nehéz ezen vádakat megfogalmazni. A vádaskodásnál egyszerűbb feladat a világon nem létezik. Bizonyos keretek között (vannak akik nem tudnak keretek között mozogni) személyes adatlapján mindenkinek joga és lehetősége vádaskodni bárkivel szemben legyen az élő vagy holt, személyes vagy virtuális ismerőse, egykor élt "nagyok" vagy "kicsik" kapcsán. Nagyon kevesen vannak olyanok akik tudnak táncolni a penge élén. Széttudják választani a tapintaton, őszinteségen alapuló tiszteletet, szólásszabadságot a tiszteletlenségtől, és nem intéznek kirohanást egy másik személy adatlapján, facebook-oldalán, lelki-világában azért mert az ott olvasott tartalom nekik nem fér bele! Általában emberek küldetéstudatukként élik meg hogy lecsukva a laptop fedelét kihúzhassák magukat és elmondhassák: "Nem voltam megalkuvó! Jól megmondtam neki(k!)" Pedig ha belegondolunk, ezen reagálások adott posztok alatt adott lelkivilágok mezsgyéjén nem Wass Albertről, John Lennon-ról, Indira Gandhiról, Martin Luther Kingről, Lady Dianaról szólnak. Ezen kontakt Kovács Teréz Kecskemét Áldás utca vs. Madarász Péter Budapest XIII. kerület Nefelejcs sétány alatti lakosok egymás felé megnyilvánuló kapcsolatának lenyomata. Minden egyéb amivel ragozni lehet "szövetségüket" sallang, mert mellékes. Margóra való.

Bali-bég

Besz@rtok! Kaptam egy sms-t és csak lesek. Három helyről kaptam ma utalást és kevesebb pénzem van mint volt mielőtt elkezdték az utalásokat úgy hogy sehol sem voltam vásárolni. Nézem a telefonomat majd felordítok. Szidom a bankomat, ócsárolom Malkocoglu Bali béget (hazai menő politikust nem szabad) habzik a pofám, rángatózok, remegek. Szipor nézi a telefonomat. Tényleg. Menj be apa a bankba és érdeklődj. - vigyázz az úton! teszi hozzá tudja ilyenkor kissé sportosra veszem a tempót. Fejemen pulzáló erekkel elindulok a kocsimhoz párom utánam szól - nadrágot vegyél fel! Felveszem a köcsög nadrágomat és beülök a kocsimba. Várok. Jobb egyre ültem be. Ja hogy én vezetek! Átülök a kormányhoz. Kikanyarodok a főútra halad előttem egy zöld-színű rekedt volna a szülőcsatornába azon a vidám napon nyomorult sofőr, lehetetlen megelőzni. Lakott területen kívül max 50 km/h-val halad a bank meg mindjárt bezár. Szünet nélkül telefon a fejéhez ragadva ránézésre is fél-impotens kretén. Tiszta Malkocoglu Bali bég! Ordítok rá mögüle amit lát a tükörből szerintem hallotta is. Így telik el édes 40 perc (15 perc lenne az út) mikor infarktusokkal tarkítva megérkezek Vácra. Berongyolok a bankba. Sorszámtépés. Egy perc és már hívnak jöhet a szájtépés! Leülök. Kapkodom a levegőt. Ügyintéző kérdi - miben segíthetek? Nézze meg! Most nézze meg! - kopogtatom a bankkártyámat a pulton. Csaj néz, kissé fásultan, kártyára majd rám és mondja - szép, zöld. Eltűnt a pénzem! - hebegem. Megnézné a napi forgalmamat? - persze, nézi. Három helyről kaptam ma utalást és alig van pénzem ... - hörgöm. Nő nézi a monitort s mondja, előttem az szerepel hogy egy helyről kapott ma utalást. Telefont kinyitom, megnyitom, nyújtanám át az ügyintézőnek ekkor veszem észre - nem Nagymaroson! mielőtt félholtra üvöltöm magam, nem mielőtt behugyozok a méregtől, nem mielőtt végig kell haladnom a zöld Malkocoglu Bali bég után Vácig - nem, ott az ügyintéző előtt kapcsolok hogy a háromból kettő utalás másfél-hónapja történt. Csak nekem nem egyértelmű a csili-vili telefonom azon bejegyzése hogy: "MA" Pedig nyugdíjas szintre konfigurált kettő betűs szavacska :) Mutatja az sms-t? - kérdi a hölgy. Baromállat vagyok, benéztem - felelem. Minden rendben van uram? Tudok valamiben segíteni? - kérdi. Kérem szidjon meg! Én szétakartam magát tépni. Dehogy szidom - feleli. Hétfő van, mindjárt mehetek haza. Mielőtt felkelek a székből mosolyogni látom - tessék bátran kinevetni - jelzem - á dehogy rebegi. De röhög :) Én voltam ma a nap szellemi-fogyatékosa. Csütörtökön megyek aranyérgyanús seggtranszplantációra a kórházba. Sokkal érdekesebb sztori lesz.

Csajos politika

Láttam valahol egy képet amin fiatalon Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor voltak láthatóak íróasztal felett tanakodva. Ha meglenne a fotó akkor sem tölteném fel. Miért? Nálam a kettő karakter nem fér bele a jó ízlésbe. Nem róluk akarok írni. Amikor Nagymarosra költöztem huszonévesek voltunk Sziporral. Szomszédunkban lakott egy fiatal lány. Naponta átjárt hozzánk. Több mint 10 éven át. Mondhatom a fiaimmal együtt nálunk nőtt fel. Megszerettük. Mint saját gyerekünkre úgy tekintettünk rá. 2006 környékén lett nagykorú. Szabad választópolgár. Gyurcsány egyik első nagy ötlete a fizetős tandíj bevezetése volt! Tudom-tudom utólag tekintve az ő elképzelései babazsúroknak tekinthetőek Vitya ötlettárának súlyosságához képest. Mégis 2006-ban engem komolyan érintett hogy a három fiam után tandíjakat kell fizetnem lévén mindhárman középiskola és főiskola előtt álltak. Amikor megtudtam hogy népszavazást írtak ki megkönnyebbültem. Az még olyan világ volt hogy az egyszerű ember nyugodt lehetett ha égbe kiáltó pimaszságot észlelt. Amikor törvénytelenséget akartak törvénybe iktatni. Azonnal népszavazást követelt az akkor még létező ellenzék. Mert ellenzéknek én most is örülnék egy olyan ellenzéknek mint a Fidesz volt ami tény gusztustalanságban vitte a prímet ellenben hatékony volt az akkori hatalom önkényeskedéseivel szemben. Létezett összességében helyesen működő pártatlan alkotmánybíróságunk is. És ami a legfontosabb, a nép habár mentálisan napról-napra 1990 óta szünet nélkül egyre demensebb lett, ezer sebből vérzett, feltudta még mérni a 2+2 szintjén mi a jó neki, és mi nem. Akkor az emberek összességében még nem tudtak annyira gyűlölni meg annyira szeretni semmilyen hatalmi ágat hogy a saját fejüket a hurokba rakták volna értük. Saját magunkat már igen. Saját magunkat már megöltük volna egy kanál vízben. Tehát nyugodtam vártam a népszavazás eredményét ahol a tandíj bevezetésének ötlete természetesen elvetődött. Ennyi a politikai része történetemnek. Ezt százféleképpen magyarázza ma már DK-s és narancsos is. Hogy őszinte legyek engem egyik verzió sem érdekel. Engem az érdekel amit a szomszédlány tett. Büszkén mondta nekem - és a feleségemnek - megy szavazni! Hurrá! - így én. Szeretem az öntudatos fiatalokat. Megdöbbentett amit mondott. A tandíj mellett fog szavazni. A bevezetése mellett. Csak néztem rá. Vártam hogy nevessen. Nem nevetett. Kettő dolog végett nem értettem a döntését. 1. ha már idős lett volna főleg unoka nélkül akkor érteném hogy legyen tandíj az álláspontja lévén (tisztelet a kivételnek) öregeink úgy vélik nélkülöztek már eleget az életben hát nélkülözzenek a fiatalok is! arra sem gondolhattam hogy a lány esetében hatással lett volna gondolkodására a 2006-os társadalompszichológiai összfolyamatok vetülete az oktatáson keresztüli a mindennapokra témakör. Ezért megkérdeztem. Mond, miért látod helyesnek hogy tandíj legyen? Nem fogom elfelejteni amit mondott. Azt mondja nekem neki még nagyon kicsi a gyereke. Mi lesz ha lesz megnő és olyan korú gyereked lesz akit majd érint? - kérdem. Addigra úgy is eltörlik -feleli. Te jó ég, néztem rá. Akkor és ott bennem megfogalmazódott az elhatározás ha majd rossz példával élve nálam pattog a labda én nem fogok csak azért érdekei ellen szavazni mert ő ezt tette. Meg mert engem már nem érint. Őt meg hátrányosan igen. Hiszen mit tehet majd róla az Ő gyereke hogy az édesanyja enyhén szólva alternatív módozatokon keresztül bizonyítja háláját a szomszédai iránt akiket állítólag azért szeret viszont mert szeretik őt. A népszavazást követően nem lett bevezetve a tandíj. Volt is durcu-murci Gyurcsánytól amikről a mostani DK-sok valahogy megfeledkeztek főleg annak tükrében hogy nem nehéz példálózni Vityától a legvadabb fantáziánkat is túlszárnyaló szemétségekkel. A szomszéd lány azóta eltávolodott mellőlem. Nem vettem észre a jeleket. A népszavazós fetise legalább annyira nem maradt meg bennem mint amikor a Whiskys rablónak szurkolt csak azért, mert én rendőr voltam az meg rabló. Kérdésemre mit szól hozzá hogy a példaképe rá is lőtt egy rendőrre? Nem emlékszem már a válaszára de tény, nem a lányra lőtt annak bálványa ha nem egy rendőrre. Mit szólna hozzá? Mindezt csak azért, ez a Gyurcsány meg Orbán-fóbia magyarázható a kettő díszpinty hozzánk állása kapcsán. Csak nem érthető. A relé nem náluk van berozsdásodva. Most pedig (egy ideje nem a népszerűségre hajtok :) ) jöhet fejemre az özönvíz minden oldalról :) Egy pillanatig sem feltételezem hogy a politika iránt érzékenyek eltudnak vonatkoztatni írásom politikai mellékízétől.

O Game

Játszok egy on-line játékkal négy hónapja. Űrhajós játék. Gazdaságépítős és háborús egyben. Vérprofi lettem benne. A játék tervezője nem gondolta annyira komolyan mint én. Minden 10-12 évest legyőzök. Mégse hidd hogy könnyű az űrhajósok élete. Főleg nem ha közben biztonsági őrök egy áruházban. Csak ezért vettem okostelefont. Kettő napja mégis benéztem egy időpontot és nem hívtam idejében vissza a flottámat. (hülye munkahely, mindig elvonja figyelmemet a Gáspár Tibike) Szórakozottan múlatom munkahelyemen az időt közben elfelejtem visszahívni a flottámat. Ordítok magammal mint a sakál! Üvöltök. Meg nyüszítek! Úgy szólnak rám hagyjam abba vagy menjek haza! Most kitérhetnék rá mivel jár a flotta megmentése ha nem hívod időben vissza de te nem értenéd mert nem vagy űrhajós. Látom rajtad ahogy a monitort (telefont) lesed. Nagy vonalakban ilyenkor elveszhet a flottád ami esetemben 10.000 hajó plusz 150.000.000 nyersanyag plusz 20 dkg a büszkeségemből. Utóbbival nincs tele a padlás. Szipor ilyenkor izgatottabb mint én. Állítólag ideg összeroppanást szoktam kapni. Közben sírok. Napokig! Gondoltam nagyot megmentem a flottámat. Ide oda cselezek mint a fociban szoktak csak én elkeseredettebben. Van hogy másodpercekkel van hogy egy óra előnnyel elsuhanok üldözőmtől de az a nyomomban van. Soha nem érek be az anyabolygómra. Mindig észreveszi hogy arra járok. Egymást kerülgetjük. Közben levelezünk. Én írtam elsőnek rá. Püspökladányi a srác. Megfenyegettem. Kiröhögött. Könyörögtem. Jól sejted, megint kiröhögött. Kiszedtem belőle (rá ment egy éjjelem) hol lakik pontosan. Családi állapota, hobbija, mindent elárult. Írja nekem fekvőbeteg. Csak a játékkal foglalkozik. Válaszolom én meg nyugdíjas vagyok. Jó egészségnek örvendek és egész nap itthon ülök a játéknak élek. Bilit is vettem! Szót sem ejtek arról hogy mióta kerülget mint a forró kását már olyan vagyok mint a zombi. Mivel én járok munkába Gáspár Tibizni. Éjjel meg nem tudok aludni mert feszt engem kémlel a játékban. Menekülök. Meg flottát telepítek. Már-már azon gondolkodtam választanom kell a játék vagy a munkahely? De nagyon kell a pénz. Ezért mindkettő. Ma a barom hibázott. Azt írja ez a játék tulajdonképpen matematika. Ha elfelejtek flottát visszahívni időben ő kémlel a falanxjaival a holdjairól és ha meglát az általam megtett út/idő/távolság és a hátralévő idő alapján másodpercekre megjósolja mikor ér vissza a flottám. Ha azt ki tudja számolni rá egy másodpercre ott lesz és befejeződik bolygóhollandi létem. Mindent elvesztek. Én meg olvasom ezen üzenetét közben hangosan elsírom magam. Szipor meg majdnem kihúzza a konnektorból a gépemet miközben elégedetlenkedik. Állítólag nem voltunk ma sem sétálni. Hát sétálni azt tényleg nem, de én ma bejártam a mély-űrt is ahová az a rohadék követett. Veszélyes hely de te nem vagy űrhajós fogalmad sincsen miről szól. Lassan összefoglalom mert kéne már aludni te meg amúgy sem érted miről írok mert nem vagy űrhajós. Buta vagy hozzá! Azért nem. Tehát a mai-nap is annyira matematikus kedvében volt üldözőm hogy közben rosszul számolt és nekem volt más-félórám rendezni a soraimat. Megittam egy kancsó kávét amitől rosszul lettem. Rágyújtottam attól meg hánytam (nem dohányzok 30 éve) Remegve vártam tényleg benézte vagy sem? Volt egy 20 perces holtidő amikor bármikor felvillanhatott volna a lámpa hogy észrevett és nekem nem lett volna időm elmenekülni. Kicsit izgultam. Közben nyöszörögtem és azt hiszem be is hugyoztam a rettegéstől. Benézte! Minden hajóm megmenekült! Ő meg összeomlott. Kb. 4-5 órája írogat nekem hogy semmi értelme tovább játszania. Annyira élvezte hogy menekülök -írja. Szerinte tiszta Al Pacino Robert De Niro zsaru-bűnöző effekt volt. Szerintem meg tök hülye! Bűnöző a nénikéje! Meg sem akar már gyógyulni! Befejezi a játékot. Sok szerencsét kíván nekem. Én meg vigasztalom. Külön kiemelem milyen szemét vagyok hogy kicseleztem. Mintha én támadtam volna őt. Támadtam volna ha nem lenne 500-szor erősebb nálam. Összevissza hazudozok hogy olyan betegségben szenvedek soha nem alszok. Ez meg elhiszi! Már olyan baromságokat ír hogy nem győzöm magam szidni vigasztalásul. Nagyon szégyellem magam hogy nem mészárolt le. Egy hete ma az első nap hogy végre nyugodtan pihenhetek. Holnap kedvemre Gáspár Tibizhetek megint. Befejezem mert egy szót sem értesz belőle. Nem könnyű az űrhajósok élete.

Majdnem polgármester lettem

Kb. egy hónapja közzétettem programomat az önkormányzati választások alkalmából. Azóta követett engem Nagymaros komplett lakossága és sose találnátok ki esett eddig egyedül ki? Hát én! :) Olyan hülyeségeket írtam mint az első-nap a képviselő testület írjon alá nyilatkozatot hogy visszahívhatóak ha nincs a lakosság megelégedve munkánkkal. Meg hogy a törvény által garantált tiszteletdíjunknak az 50 %-át utaljuk társadalmi szervezeteknek az sem baj ha nem kopírozzuk le az országos nagypolitika példáit ahol a felajánlónak a felesége vagy a férje azon társadalmi szervezet elnöke. Megpendítettem történelmi hagyományokra építve az első éjszaka jogát is de itt már az elején visszakoztam annyian érdeklődtek. Még nők is! :) Hogyan fogalmazzak, velem egyik jövőbeni leendő "hatalmasság" sem akar számolni. Nem tetszik nekik a programom! Nem úgy a lakosságnak. Tegnap a lakosság egyik prominens alakja érdeklődött az utca túloldaláról átkiabálva "GÓRÉ! INDULJ POLGÁRMESTERNEK! TE OLYAN JÓEMBER VAGY! MEG SZÍÍÍP IS!" Szabályosan elszabadultak az érzelmek az áruház előtt ahol biztonsági őrködöm lévén leendő választópolgárom aki bizalmáról biztosított miközben ordibált beleesett egy mini utcai szökőkútba. Elragadta a történelmi pillanatban rejlő hév! Na de hadd kezdjem elölről. Amikor elkezdtem betölteni biztonsági-őri hivatalomat a gyakorlatnak megfelelően én sem kaptam öltözőszekrényt. A biztonsági-őrök élettartalma a 20 perctől 15 óráig terjednek. Van akit az első percekben nem tüntet ki bizalmával a helyi milícia némely prominens tagja és ezt alig árnyaltan közlik az illetővel úgy, hogy az érzékletesség kedvéért aprólékosan tájékoztatják a családjában végbemenő fizikai folyamatokkal ha nem vált az illető foglalkozási ágat pl. nem lesz űrhajós, vagy tengerész stb. Az én esetem különleges. 10 éve dolgozom biztonsági-őrként. Nem semmi, mi? Pedig se nem Rambo nem vagyok se nem pszichológus. A titok nyitja hogy én ezen községekben jó pár évet lehúztam zsaruként. Így aztán jelen esetben hősömet kisgyerekkora óta ismerem. Szoktuk is közösen emlegetni a napot az ő tolmácsolásában GÓRÉ! Amikor elsőnek jöttél hozzánk mert a mutert bedarálta a fater megvédtél! Agyonakart csapni az öreg te meg kézen fogtál és kivittél a rendőrautóba! Akkor majdnem rendőr lettem! Miért nem lettem zsaru az anyám ..... úristenit?! Válaszom mert kötelező volt a tankötelezettség és továbbtanultál. (nem érti) GÓRÉ! Most együtt lopnánk a boltból! Itt beavattam pár részletbe hogy bármilyen hihetetlen én azokért amiket kihozok fizetek. Mint a vásárlók! Jó nem mint mindegyik vásárló, van amelyiknél én egy kicsit többet is. Amennyit mutat a pénztárgép. (nem érti. Szerintem nem akarja) GÓRÉ! Sz@rért nem állsz el polgármesternek!? (kilépett a kútból amiben öt perce tocsog) Miért lenne az jó neked? - érdeklődöm a társadalmi folyamatok lelkes kutatójaként. Nem zavarnál a boltban! Téged soha nem bántanálak! (igyekeztem megrebegtetni szempilláimat hálám jeléül) FŐNÖK komázom a búrád! A kocsid gumijait sem szúrnám ki soha! (ennek oka az lehet ha látom hogy nagyon inog a giroszkópja és képtelen lenne az ősi ösztönöknek parancsolni nem engedem be az üzletbe ha nem hazaviszem a saját kocsimon közben kedvenc lemezét kapcsolom be ami nem más mint Beethoven : Prelude & Fugue in C major H31 a Berlini szimfonikusok előadásában. Tehát az a kocsi tulajdonképpen kettőnkké. Legyél már polgimesti én rád szavazok! Tudtad te? - kérdem - hogy a polgármesterek mind vállalnak másodállást mert a tiszteletdíjukat jótékony célokra ajánlják? Ne csináld?! - ordítja. Mit melóznak azok? Biztonsági őrök élelmiszer áruházakban felelem. Nagyon szomorú lett. Így kell elveszteni egy szavazót nem holmi első éjszaka joga ígérgetéssel amire ragad a lakosság mint légy a légypapírra.

Kobra fotó

A fényképezés olyan mint az írás. Lehetőséget kap az alkotó olyan mű elkészítésére ami felhatalmazza az olvasót úgy, mint a fénykép csodálóját hogy a díszleteket ő maga állítsa. Lefényképezhetjük egy bérház udvarát. Írhatunk találkozás bensőségességéről. Az olvasó azt a találkozást fogja érezni amit valaha megélt, megélni vágyott. Azt az udvart fogja maga előtt látni ahol nem kizárt paprikás-krumpli illata keveredik az udvart átszelő ruhaszárító köteleken függő ágyhuzatokból áradó tisztasággal. A jó író említést sem tesz paprikás-krumpliról, frissen mosott majd kiteregetett ágyneműről. Nem nevezi meg az első, utolsó találkozás szereplőit. A jó író a jó fényképész érzéseket közvetít. Az olvasóból előcsalogatja múltjának vágyának egy darabkáját. Ha erre képes az író - fényképész, onnantól számít értékesnek amit létrehozott. A kép színárnyalatai kapcsán felidézi bennem gyermekkorom azon emlékfoszlányát amikor belenéztem az alig kettő centiméteres apró látcsőbe bal oldalán a Visegrádi-vár, jobb oldalán az Esztergomi Bazilika volt látható. Az idősebb fotósok esküdöznek a digitális világ előtti fotográfuskorszak felsőbbrendűségére. Én mindig mosolyogva tudom be azt nosztalgikus révedezéseiknek. Akkor is voltak csapnivaló fényképészek, most is. Jó, nevezzük őket lelkes amatőröknek :) Csupán akkor a rossz kép is "vérre" (negatív+forint) ment. A mára már letűnt korszak legalábbis számomra hallhatatlan mini kukker-feelingje mellett emlékszem a fekete-fehér képeslapok hatására úgy, mint a színvilágukban azóta sem utánozható egykori színes lapokra. A fekete-fehér képek elegánsak, a színesek pedig színtónusaik által selymesen simogatóak, tekintett pihentetőek voltak. Függetlenül attól mit vagy kit ábrázoltak. Jelen fotóm háttérben a hegyen fenségesen terebélyesedő várral számomra azt a "kukker" érzést éleszti újjá. Pedig digitális technológiával telefonnal készült. A kép maga ezer sebből vérzik. Talán pont a sebek által lett olyan, amilyen. Érzést közvetítő. Valaki (k) üzenni akartak nekem. Vagy csak felszakadt egy heg, egy seb. Elmélkedtetek már ezen? Meglehet a hallhatatlanság maga nem lélekvándorlásban, nem reinkarnáció által hanem egy rosszul sikerült kép mellékzöngéjében egy emlék általi előhívásban rejtőzik. A nem kizárható lehetőség mint olyan legyen inspiráció azoknak akik nem tudnak még szándékosan! bravúrosat alkotni akik mind a fényképészettel mind az írással oly hadilábon állnak, mint jómagam. Jézus is az ügyetlen gyermekeket szerette legjobban :) A fényképezés olyan mint az írás. Lehetőséget kap az alkotó olyan mű elkészítésére ami felhatalmazza az olvasót úgy, mint a fénykép csodálóját hogy a díszleteket ő maga állítsa. Lefényképezhetjük egy bérház udvarát. Írhatunk találkozás bensőségességéről. Az olvasó azt a találkozást fogja érezni amit valaha megélt, megélni vágyott. Azt az udvart fogja maga előtt látni ahol nem kizárt paprikás-krumpli illata keveredik az udvart átszelő ruhaszárító köteleken függő ágyhuzatokból áradó tisztasággal. A jó író említést sem tesz paprikás-krumpliról, frissen mosott majd kiteregetett ágyneműről. Nem nevezi meg az első, utolsó találkozás szereplőit. A jó író a jó fényképész érzéseket közvetít. Az olvasóból előcsalogatja múltjának vágyának egy darabkáját. Ha erre képes az író - fényképész, onnantól számít értékesnek amit létrehozott.

Vasutas korszakomból

Próbálok roppant szórakoztatóan érinteni társadalmi folyamatokat. Ha nem sikerült, a stílusommal lehetnek bajok. "azért vannak gondok a MÁV-nál, mert a 2010 előtti kormányok rosszul gazdálkodtak" jelentette ki egy helyi hatalmasság. Én tudom miért vannak gondok a MÁV-nál. Ha DK-s vagy esetleg narancsos ne olvass tovább. Hacsak nem kell indok hogy törölj! Ott kezdem hogy vasúti járműszerelő a szakmám. Dolgoztam is a vasúton mint féklakatos (tudod a krampácsoló ember kalapáccsal a kezében) Majd lettem megbízott kocsivizsgáló. Azért megbízott mert megbuktattak a hivatalos vizsgán. nem tudtam mi a féktuskó. Azt húztam ki tételként. A vizsgáztató meg azt nem tudta ha nem leszek jó vasutasnak jó leszek rendőrnek ő meg autóval jár. De az egy másik történet. Aztán lettem "puttonyos" majd "traktoros" Látom furcsán lesel ki arcodból. Utóbbi kettő Sturovó (bocsánat Párkány) ban voltam. Ha van legalja a szakmának azon beosztások azok. Viszont a vasúton belül azok maga a szabadság! Nagy tarisznyával járod a síneket és megjavítod a kisebb melókat. Pl csavarkacsot viszel a vagonhoz hogy felszereld. Ja, 50 kg-os voltam a kapocs meg 200. Enyhe sz@rszag lepte be utamat. Hogyan szereltem fel? Szerinted ha fel sem tudtam emelni, hogyan? :) A traktoros már gépesített hadosztály ahol másodmagammal a Letkési Vilivel robogtunk a vasúti-kocsik között. Rendelkeztünk hegesztő aparáttal is. Kár hogy egyikünk sem értett hozzá. Tehát anno a technika adott volt. Csak hát a személyi állományt elcsalta a piac. Így lett belőlem zsaru (vizsgáztatóm bánatára) Viliből meg hétvégi látványosság amikor eltemették. Majdnem élve! Tudsz követni? :) Hogy kicsit komolyabbra vegyem a stílust régen is voltak késések. Viszont előfordultak olyan napok amikor a menetrend majdnem stimmelt. Kapaszkodj meg - télen, hóban is! Tudod miért? Mert volt karbantartó részleg akik még nálam meg a Vilinél is ügyesebbek voltak. Olyan mókás dolgokat végeztek mint pl. kivágták a fákat mielőtt a sínekre dőltek. Olyan emberkéket is alkalmaztak akik bejárták a pályát és a kisebb hibákat javították pl. ha automata mosógép torzót dobtak le a vasúti töltésről azt elcibálták onnan. A nagyobb hibákat meg jelentették. Még olyan is előfordult hogy eltelt egy hónap és az országban sehol! sem ment kettő vonat egymással szemben. Azóta kicsit romlott pontosabban izgalmasabb lett a vasútvilág. Azért ezen hossza felvezetőm mert a végletekig megakartalak kímélni ha Gyurcsány vagy a Vitya pártját fogod. Tényleg csak pár szóban. Szerintem 2019-ben visszamutogatni a Gyurcsányra kissé abszurd dolog. Legalábbis mondtak ilyet 2003-ban egy év távlatában ellenzékből a fideszesek. Én pl. Gyurcsány Ferencnek köszönhetem életem első autóját. 2008-ban vásároltam. Történt hogy kaptam egy állásajánlatot ahol tündéri idős emberek között idősek otthonában lehettem recepciós. Nagyon élveztem. Egész nap sikítoztak meg ordibáltak velem. Volt amelyik németül, angolul. Utóbbiaknak Beatlest-daloltam előzőeknek Falcót. A mai-napig ott dolgoznék ha jártak volna a vonatok. Csak hogy akkor a vasutas társadalom minden apró marhaságért még olyanokért is amikor nem kaptak fizetést sztrájkoltak. A Feri meg azt mondta idézem: "nem érdekel, autóval járok" Volt ám pökhendiség a négyzeten. Csak hát azt elfeledték azóta sokan. Tehát a Ferit abszolút nem érdekelte a vasút. Szerintem terepasztala sem volt. Már kicsiben nem. nagyban volt, de azt meg ráerőltették. A végén már csak az érdekelte hogy leváltsák és ki tudjon nevezni valakit miniszterelnöknek maga helyett a trafó mellé. Komolyan gondolkodtam rajta elvállaljam? Kár hogy elhappolták előlem a melót. Most hogy csökkentettem facebook ismerőseim számát pár DK-sal szűrjük meg a narancsosokat is. A Vityát minden! érdekli. Emeletes vonatokat épít. Kár hogy vannak alagutak a pályák felett. Ott már nem férnek át. A menetrendi anomáliákat teljesen megszüntette. Aki manapság MÁV menetrendet vásárol az kissé idealizált lelkülettel rendelkezik akinek az illúziók a fő erősségei. Vitya igen is megkeresi a felelősöket. Mert felelősök vannak. Lévén pályakarbantartás mára ismeretlen fogalom. Sok turpissággal jár a következmények sora. Zebegényben pl. eltűnt egy vágány! Nem iszapos terület, sziklás! Elnyelték a sziklák a síneket! Tiszta gyűrűk-ura, mi? Habár vannak még működő berendezések pl. vasúti átjárókban de nem véletlenül kell jól körülnézni ott is. Mondjuk azokkal meg végképpen nem tudnak mit kezdeni akik biztosra mennek és szembefutnak a gyorsvonatokkal lévén az élet annyi meglepetéssel szolgál számukra ebben a sikerorientált BOLDOG országban hogy totál besokallnak. Vitya mindenre megtalálja a felelőst. Most pl. a Gyurcsányt! Pedig szerencsétlen az sem tudja hol kell felszállni a vonatra. Nyugi, legközelebb majd mi utazóközönség leszünk a vétkesek. Megfigyeltétek már hogy tolongunk a peronokon? Meg milyen hülyén ülünk a vasúti kocsikban! Magyaráznom kell még? Vagy hozzak egy megafont hogy megértsd?

Pókháló

2019.10.28