Íz-Orgia

Íz-orgia blokkomban ínyencségeket tálalok. Nem is tudom hogyan foglalhatnám össze kartonszerelem írásomat. Olvassátok el. Ettetek már csirkés-kenyeret? Most olcsók az összetevői! Mit szóltok a narancsos-répához? Hallelujah! Panelvarázs meglátásomban. Zöldséges bölcsekkel folytatom. Álmodtam a főnökkel! Őseim hagyatékából a deszkafal-bűnügy. Mennyire másként is lehet mondani. „Barátom” Piszkos linóleumon apró kicsi hősbogár. Vízköpővel zárnék ha nem kaptam volna még egy utolsó SMS-t. kellemes szórakozást kívánok.

Karton-szerelem

2018. január elsején bizakodó voltam. Új-év napján a szemetet sem viszik ki a lakásból. 2017. decemberében és az azt megelőző hónapban kézzel fogható bizonyítékokat kaptam virtuális-közösségemtől hogy hiszem vagy sem, engem bizony szeretnek. Kb. 50-60 tagtárs postai-úton küldött nekem egy általuk összeállított nagy doboz szeretetet. A dobozban fényképek, képeslapok, ajándéktárgyak voltak (vannak) A doboz átvételekor könnyek szöktek a szemembe. A doboz mellett naponta 10-20 képeslap landolt a postaládámban. Úgy éreztem igen, most tényleg sikerült. Sokadik közösségem révbeért. A mindennapok engem ért kihívásai, konfliktusai eltörpültek szememben ezen küldemény általam érzett jelentősége mellett. Szívhez szóló köszönetnyilvánításokat kaptam Kanadából, Japánból, Angliából, Görögországból, Budapestről, a szomszédutcából stb. stb. A doboz átvételét követően tudatosítottam bennük nekem az nagyon sokat jelent. Viszont azt is megírtam hálás köszönetem kapcsán a lapok úgy kell hogy helyes legyen nem kizárólag személy szerint csak személyemnek szólnak. Az érdem mindegyikünkké. A hála ebbéli kifejezése felém elnagyolt. Mindazonáltal én is emberből vagyok. Jól esik. Mindegyikünk köszönetei azok mindegyikünk felé a közösségért. Persze biztosítottak - nem-nem Kobra, az mind a tiéd. „szeretnénk pókok lenni faladon lássuk milyen arcot vágsz amikor nézegeted a doboz tartalmát…” -írták. Még most is borsózik a karom ha rágondolok. Hiába bizonygattam amit létrehoztam nélkülük nem ment volna. Együtt hoztuk létre. Amikor Szipor nem látta (tudta!) szívemre öleltem a kartondobozt. Honnan gondoltam volna hogy az a kezdeményezés felém csupán olaj a tűzre egyesek szemében. A színfalak mögött már hónapok óta zajló lejáratásom turbófokozatba váltott. A „ti nem ismeritek Kobrát” privátgyalázkodások Szőke admin hercegnőmtől (kiben bíztam és akivel napi telefonkapcsolatban voltam) lassan mindenkihez eljutott. Jómagam nyolc-hónap múlva lettem szembesítve a tényekkel. Kiléptettek közösségemből. Töröltették a facebook-ról minden általam alapított egyéb felületemet és egymás után mai-napig bezáróan a hetedik 30 napos tiltásomat kaptam meg nyolc hónapon belül. A szeretet dobozomat pedig visszakérték. A kezdeményezés szerint vissza kellene küldenem majd egy címre ahol a projektre majdan kijelölt személy visszapostáz minden egyes lapot azoknak, akik nekem küldték azokat. Micsoda logisztikai kihívás. Micsoda elgondolás. Nem mellékesen anyagi-teher. Kb. 150-180 képeslap. Micsoda lelkesedés a kiagyalóktól és micsoda közömbösség azok felől akiktől korábban kartonszerelmet kaptam. Miután eltanácsoltak közösségemben a nevem tiltott szó lett. Kapott a tagság kettő hetet hogy kedvükre alázzanak miután eltávolítottak. Segítségükre voltak sokan azok közül akik már kiléptek vagy amíg ott voltam be sem léptek Őket meghívták a csoportba azt követően hogy én onnan el lettem távolítva. Korábbi nem túlzottan engem kedvelő bosszúra szomjas kontaktjaim. Aki mellettem emelt szót azonnal törölve lett hozzászólásával együtt. Maradva a doboznál. Leellenőriztem mennyire hiteles a kezdeményezés. Maximálisan az! Hová kell küldenem a csomagot? Milyen postacímre? Akit kérdeztem attól azt a választ kaptam ő maga is utánakérdez, ő maga nem halott még róla. Azóta sem kaptam meg a postacímet. Ha megkapom, itt van mellettem a doboz. Küldöm. A többi az Ő dolguk. Eltöprengtem rajta mi módon fogják kivitelezni az egészet? A következőképen tudom elképzelni. Volt egy közösségem anno ahol annyira „kedveltek” távollétemben csoporttalálkozón a fotómat rakétákkal dobálták. „Kobra-darts” volt a játék neve. Csapatépítő tréningnek nem volt utolsó. Jelen esetben egy pikniket tudok elképzelni „barátaim” -tól. Összegyűlnek és elővesznek egy hatalmas bográcsot. A képeslapokat aláteszik és meggyújtják azokat. Költséghatékonyabb mód mint visszaküldeni azokat a világ minden szegletébe. No de mi kerüljön a bográcsba? Egy átlagos bogrács esetében átlagos vendégsereg tekintetében a következő: 2 kg szép fodros szívtelenség. 1 kg kicsontozott emlékfoszlány. 3 fej szőke, fekete, vörös-hagyma. 4 gerezd fokhagyma a gerezdek közül! 3 db megtermett paradicsom az árulás kosárból. 2 db méregerős paprika az álnokság fiókból. Só a lelkesedés csomagból. Bors az elhatározás zacskóból. Vegeta az összetartozás dobozból. Majoránna a közömbösség polcról. Őrölt kömény a nem láttam, nem tudtam róla mi készül - tubusból. Házi pirospaprika az ellenezném de olyan jó a hangulat tégelyből. 10 dkg. házi zsír legyen miben főnie Kobrának. Házi készítésű piros arany a lelkesebb tagtársaktól vagy erős darált paprika krém a végre nincsen már Kobra újonnan csatlakozott baráti-társaság tagságától. 1 db csípős csillike-paprika attól aki a közösség nevében tiltatni szokott a facebook-ról. Abáláshoz 1 fej vöröshagyma kockára vágva a kockáktól. 3. db babérlevél a nárcisztikusoktól. Kevés só azoktól akik kissé még bátortalanok de az étkezést ki nem hagynák. A hozzávalók tehát adottak. A tüzelőt kérésre én biztosítottam a bogrács alatt. A szakácsok a legjobbak. Olyan is van köztük akivel sokszor ettem már egy tányérból. Olyan is akinek az utolsó falatot odaadtam volna az enyémből ha rászorul. A harmadiknak új ez az íz. Talán ebből fog írni recept-disszertációt. Mit adhatnék én még is hozzá hogy ízletesebb legyen, az ínyencek számára is? Talán egy kis ízfokozót a következő összetételben. Csipetnyi még ha az utolsó csipetnyi adagom is az emberi tisztességbe vetett hitemből. Összekeverve Szipor könnyeivel. Nem túlzottan ízléses mindazonáltal kuriózum keserű szám ízének esszenciája nyálcseppjeim formájában. Nem gusztusos, de bevállalós közönségnek az kimaradhatatlan mint ízfokozó belőle. Utóbbi az igazi esszencia! A végére kettő nagyon fontos momentum: 1. az asztalnál helyet foglalni elvárt minimum. Esetleges igazoltan távolmaradóknak kiszállításra kerül éthordóban az adag. A társaság már régen meg lett szűrve azoktól akik ebből a menüből nem kérnének azt kerek-perec visszautasítanák. 2. az adagok bármikor újramelegíthetőek. Ars poetica: „A minőség nem veled született. Csak akkor lehetsz a legjobb ha a legjobbaktól tanulsz” Gundel Károly UI: A főszakácstól az alábbi privát-üzenetet kaptam 2018. 07. 13.-kán pár nappal elüldözésem előtt azt követően hogy sokadjára elfogadtam lemondási kérelmét az admin titulusról: „Még egyszer köszönöm szépen. Jövök neked egy vajling pacallal” Nos, ha valaki nem ismerte volna fel miféle bográcsos elkészítéséhez kellenek a képeslapjaim az bizony az a’la carte pacal csilli-módra. Jó-étvágyat kívánok.

Csirkéskenyér

Állítólag azért drágább a csirke mert ebből adnak béremelést a henteseknek. Drágább a kenyér mert a pékeknek, drágábbak az élelmiszerek mert a bolti-eladóknak, stb. stb. Megkérdeztem ma az Anti-hentest. Te Anti! Azért drágább a csirke hogy te többet keress? Felfújta a fejét, természetellenesen hullámzott a teste, erős nyáladzásban tört ki, majd a válasza: - azért vagy buzi, mert rohadj már meg? Nehezen párosítom az összefüggéseket. Másnap. Ismét hallgatom a Kossuth-rádió aktuális hírolvasójának beszámolóját melyet hallhatóan extázisban ad elő kéjmámorban úszva mikor ecseteli mennyivel nőttek a bérek! és még mennyivel fognak! Sőt! Jóval előbb fognak és jóval többel!- mint arról szó volt. Bámulatos, együtt tapsolok a hírolvasóval a készülék előtt a különbség annyi, hogy én közben nem élveztem el. Találkoztam Lajos pékhaverommal. Te Lajos! - kezdem - hallom bejött az élet! Megemelték a kenyér árát idén már harmadszor (mondjuk mindjárt vége a februárnak) de ha jól tudom az áremelésből fedezik hogy te ne Münchenbe mosogass egy kávéházban hanem itthon süsd nekünk a finom kenyeret! Lajos nekem régi haverom, beszámolómat a rá jellemző higgadtsággal hallgatta majd visszakérdezett. - miért nem szopsz le Kobra? Lajos! - feszítem tovább a húrt - ha már egzisztenciád helyreállt, megbecsült tagja lettel nemzetközösségünknek, feltehetek egy kérdést neked? Lajos válasza: - miért nem szopsz le? Kérdésem az lenne, ha anyagilag toppon vagy, a munkakörülményeid több mint prímák, miért nem sütsz kenyeret? Mert ami a boltokba kerül az minden csak nem kenyér. Lajos, erre mit mondasz? (enyhén megdőlök mint a Titanic, ne tudjon szájba pattintani) Lajos elmélázik kicsit majd visszakérdez: - miért nem szopsz le? Értem, tehát a lelkesedéseddel még van probléma ha nem hinnék a Kossuth-rádiónak arra gyanakodnék te abból a bizonyos béremelésből amiért állítólag drágább a kenyér egy büdös fillért se kapsz. - nem akarsz leszopni?! - így a Lajos. Lajos, viszont a kenyér magyar kenyér" néhol még nemzeti szalagsávval is el van látva - mire a válasz: (te nagyon figyelmes Kobra olvasó vagy nyájas látogatóm, nos igen) - szopjál már le! - a dörgedelem Lajostól. Értem. Végignézek ezen az orális orákulumon majd kijelentem: - oszt jól megnézhetik majd magukat ha már te sem dolgozol náluk, kapásból találsz magadnak más melót. - hol? - kérdi Lajos (kérdése megrázott, eltért az elmúlt évek alatt a tőle megszokott szóhasználati elemektől) - például valami amatőr homo pornófilm felszopófiújaként! ... és nevetünk. Jaj de nagyon nevetünk. A könnyeim dőlnek, csapkodom a térdeimet, Lajos is majdnem nevet, de neki még számtalan kérdése van pl: - miért nem szopsz le?!

Narancsízű répa

Hazaérek és ezzel kezdem. Anya! (üvöltöm állítólag mint egy HÜLYE) megint belém kötöttek! Ne beszélj... így Szipor. Képzeld el! (Szipor leült egy székre hogy összpontosíthasson ) éppen lépek ki a boltból amikor a Márti elkezd nekem magyarázni milyen jó nekünk a Viktor! Meg nem is igaz hogy rossz az egészségügy! A kutakat se akarják leplombálni! Elfogják szállítani a szemetet is nem a Vitya tehet róla! Örülnünk kéne hogy ilyen mázlisták vagyunk nagyszerű kormánnyal! ANYA! - nem bírom mindezt szó-nélkül! Nem akarok politizálni de ezek állandóan basztatnak! Szipor végig hallgat s majd ezt mondja:- felhívott a Márti. UGYE?! UUGGYYEE??!! sikítozok vadul gesztikulálva. Igen, így anya. Felhívott és megkérdezte megbántott-e téged valamikor mert kiugrottál az autóból és úgy megrémisztetted (állítólag ordibáltam) majdnem bepisilt rémületében. Pedig csak egy répát vásárolt. Anya. Úgy fogta azt a répát mint egy Fideszes! Anya! Hiszel nekem?! Persze hogy hiszek. Hülye narancsos-répák

Hallelujah

Ma a meghitt ünnepnap dacára majdnem átmentem polgári engedetlen Kobrába. Vácon kezdődött. Miután kijöttünk a temetőből Szipor rágyújtott a parkolóban. Temetőben sosem gyújt rá. Pakolok a kocsiba amikor meglátom régi barátomat a Kálmánt. Nem ismertem volna meg mivel mióta láttam háromszor akkorára hízott mint volt. Anyukájával közeledett aki közel 700 éves. Kálmán ordít rám: "de kurvára meghíztál Zoli!" (figyeltél mit írtam, miért nem ismertem fel?) Tehát: "de kurvára meghíztam!" Nagy az öröm, pacsi-pacsi, anyukával pusszancs. Egyszerre zúdítják rám a kérdéseiket viszont nem érdekli őket a válaszom. Ami közös bennük összehangoltan percenként felkiáltanak: "hallelujah!" Ugyanis mindketten HIT-gyülekezet tagok már 40 éve. Záporoznak rám a kérdések mint pl. mekkora a nagyobbik gyerek? Felelem 27 éves mire a másik kérdés - kijárta már az általános iskolát? Próbálom magam összeszedni lévén átlagban négy kérdésre adott lehetséges válasszal (ők ketten vannak Szipor meg nem segít) folyamatosan adós vagyok velük szemben én néha levegőt is veszek. Néha majdnem felzárkózom amikor kitörnek "hallelujah!" - zásba. Olyankor értékes másodperceket nyerek. Így telnek el édes percek melyek alatt gyereknevelésből kapok tanácsokat Kálmántól akinek velem ellentétben nem egy, nem kettő, nem három mint nekem gyereke nem volt soha de még azt sem sejti hogy a "gyerek" mint olyan már 27 éves korában kijárja az általános iskolát. Még akkor is ha Solymosinak hívják. Kálmán anyukája bőszen politizál természetesen Viktor mellett lévén nem akarja hogy megdugják őt a migránsok. Ezt a szikrázó ráadásul mindenféle alapot és jó-ízlést nélkülöző felvetését abszolút nem tudom összeegyeztetni a szentírással ha már HIT-gyüli tagok de hiába próbálok érvelni. Eleinte nyugodtabban (azt hittem bejön) később már üvöltözve reagálok a dumájukra Sziport idézem úgy: "mint egy ÖKÖR!" (az egész jelenet négy darab 10-emeletes ház gyűrűjében az emberek között nem kicsi derültséget okozó produkcióm kapcsán zajlik) Nem figyelnek rám sőt percenként legyőznek visítva maguk alá élvezve: "HALLELUJAH!" Amikor már minden érvem elfogyott, pedig olyan Orbáni intézkedéseket is mondtam nekik amiket személyre szabva csak rájuk találtam ki Szipor-felé fordulok és majdnem sírva mondom: "le fo-gom üt-ni őket mint a taxi órát!" Szipor töri meg a varázst jelezve mennünk kell. Autóba beülünk, még utánam kiáltják "pusziljuk anyukádat!" (ötször mondtam el nekik hogy már nem él) és elhajtottunk. Apa, lá-láá-láááá - gondolom eltudjátok képzelni Szipor eligazítását miért nem jó ha vitába keveredek halandókkal. Állítólag minél idősebb vagyok annál jobban vesztek egykor még nyomokban volt anno tapasztalt higgadtságomból. Hazaértünk. Itthon bevágok egy Jagermaistert kettő sörrel. Feltűnik nekem már mozdulni sem tudok a konyhai szeméttől. Mint ismeretes valaki zsebrebaszta az egész iparágat ezért az annyira hatékony lett hogy 360.000 embernek Gödöllőtől - Nagymarosig nem szállítják el a háztartási hulladékát. Tulajdonképpen Nagymaroson ez majdhogynem csak engem zavar. Ugyanis ez Fideszes-község. Ez pedig annyit jelent hogy 2002-től 2010-ig itt a napszaknak megfelelő köszönés helyett is a "Hazaáruló Gyurcsány!" volt a divat de 2010-től ezek baszki nem politizálnak! Mert felül tudnak emelkedni, tudod? Ki a hülye közöttük? - persze hogy én! Nem azért vagyok egyedüli HÜLYE mert Gyurcsány-fan lennék hanem történetesen azért mert már nem tudom átlépkedni a szemeteszsákokat a konyhában. Gondoltam benézek lakhelyem facebook-csoportjába, mi a dörgés ? Egy apróság, engem abból a csoportból már kitiltottak. ÖRÖKRE! Viszont csak ott vagyok (maradj már, te sem ma kezdted) Viszont nem írhatok mert állítólag a stílusom annak ellenére lebuktat hogy tök jó bige vagyok ott. Kapok is olyan szex-ajánlatokat privátban csak vihogok a sok impotens seggen akik egy részét személy szerint ismerem. Tehát olvasgatok. Izgalmasabbnál izgalmasabb posztok a homokozó állapotáról, eladó kis-sapka, kiscica ingyen átvehető, bojlerszerelőt keresnek. Aztán megtalálom a kommunális hulladékokról szóló posztot. Egy hete írták kicsit késik majd a hulladékszállítás. Olyan pár hetet. Viszont az sem kerüli el a figyelmemet hogy a szomszédos községekben megoldották 24 órán belül a szemét elszállítását. Tudod hogy? Bérelt a község saját pénzén! kukásautókat. Nagymaros nem bérel kukásautót mert nincsen pénze. Van Jacht-kikötője, meg három hete felújított Árpád-kori temploma, hetente más baromságnak nevezett társadalmi esemény néven megrendezett össznépi eszem-iszoma (engem sosem hívnak meg) de kukásautóra nem telik. Nem baj - írják, majd megoldódik. A "miniszterelnök-úr megoldja" olvasom. Kiszúrok a sokadalomban egy "lázadót" aki megmeri kérdezni nem kellene értesíteni a lakosságot pl. hangosbemondó autón keresztül ? Szegény a választ már nem olvashatta mert azonnal kidobták ellenben a magyarázatot nem fogod elhinni: "elromlott a hangosbemondó autó" JÓ! Kérlek szépen eddig tök feleslegesen olvastad a baromságaimat, most kezdődik a polgári engedetlenségem. Felfújom a fejem, rántok egyet a heréimen (fájt!) felkelek a forgófotelomból és a reakciós cipőmet felvéve már ragadom is magamhoz a szemeteszsákokat. Szipor né és kérdez. Apa, mit akarsz csinálni? Hatalmasat káromkodtam majd levegőt vettem. Állj! Így Szipor. Majd folytatja: - még miattad sem fogok elköltözni Nagymarosról ha már 28 éve itt lakom. Fogd már fel hogy fel kel a nap akkor is ha nem vagy hülye Rakd vissza azt a zsákot, ülj le a fotelodba, nyugodj meg, attól megnyugszol! (itt vett levegőt) Kobra válasza: - jól van, na...

Panelvarázs

Úgy vélem ideje lesz akklimatizálódnom a társadalomhoz. Ez a növények és állatoknál könnyebben megy, bizonyos ember csoportoknál a narancsosoknál is. Nekik is rossz, de ők nem fogják fel. Úgy vannak vele mint az állatkertben a már akklimatizálódott máshonnan érkezett zsiráf. Vagy barom. Mire gondolok? Valamelyik nap bámészkodtam egy lakótelepen várva a páromat aki vásárolt. Arra figyeltem fel majd minden erkély be van építve. Nézzétek csak meg! Be vannak üvegezve. Lakják az erkélyeket! Feltételezem a harmad generációk. Vagy a facebook-on magukról példás családi életet mutató a valóságban egymást 50 négyzetméteren kergető fél-degenerált, nyomorult szerencsétlenek. Mi a bajuk? Nem kúrtak már hónapok óta! Egymásra se tudnak nézni! Miért? Mert gond mint égen a csillag. A férfi pl. olyan büdöset szarik mint a görény. A nő meg tök hülye. Utóbbi ráadásul Müller Péter rajongó is. Tudjátok miért épült Magyarországon anno 2.000.000 erkélyes panelház? Anno úgy gondolták a társadalom alapja a család. A családoknak pedig valahol élniük kell. Volt aki bérlakásban lakott, volt aki szolgálati lakásban. Albérletben is laktak, de az elenyésző volt. Ugyanis aki szeretett volna saját lakást az záros határidőn belül meg oldhatta hogy beköltözött egy panelba. Erkélyes panelba! Tudjátok miért nem voltak azok az erkélyek beüvegezve, beépítve? Mert azok az erkélyek arra voltak kitalálva hogy a vidékről fellátogató rokonok gyerkőcei onnan dobálják a papírrepülőket. Vidéken ugyanis a Kádár-kockákban erre nem volt lehetőség. Tudod mi volt a "Kádár-kocka"? Mai napig a vidék nagy része olyan épületekből áll. Régen úgy gondolták a fiatalok ha megszaporodnak kinövik a lakást. Amikor ez bekövetkezik 3.5 %-os kamatra családi házat építhettek. Ezeket a házakat nevezték Kádár-kockáknak. Mindegyikben volt mindenkinek külön szoba, voltak mellékhelyiségek. Még közös étkezővel olyan nappali félével is rendelkeztek. Mivel akkor még beszéltek egymással az emberek. Volt egymásnak mit mondaniuk. Akkor is büdöset szartak a férfiak. Akkor is volt romantikus vénájuk a nőknek. Hogyan oldották mindezt meg? Úgy hogy dolgoztak az emberek. 8 órát. Aztán 8 órán át marháskodtak egymással majd 8 órán át aludtak. Persze ahhoz hogy hétvégi házad legyen meg autód meg Kádár-kockád kicsit többet kellett dolgoznod. Mondjuk 12 órát. Körülbelül 4-5 éven át. Utána olvasgathattad a Csopaki-strandon Rejtő Jenőt. A gyerekek meséket néztek. Majdnem minden mese rendelkezett valamiféle üzenettel, nevelő célzattal. Aprócska bölcsességek pl. ne legyél rossz. Ember legyél gyerek! Jó ember legyél. A mese után a gyerekek tornáztak (TV-torna) lefürödtek majd mentek aludni. A szülők meg vagy az Onedin-családot nézték vagy dugtak. Valahogy így teltek a szürke évtizedek. 1989-ben feltaláltuk a szabadság magyar verzióját. Tele lettek az újságos standok pornó-magazinokkal. Kábel tv csatornák költöztek lakásainkba. Valaki egyszer összeszámolta egy hétköznap az általa fogható összes csatornán mennyi gyilkosság történik. Százszámra. Megtanultunk adózni. Megtanultunk politizálni! Gyerekeink elfelejtettek tornázni, mesét nézni. Megváltozott az életünk, csak közben kinőttük a panellakásainkat. Kádár-kockára meg már nem telik. Beépítettük az erkélyeket. A férfiak magukra zárják a WC-t és okos telefonjaikon követik a tüntetések eseményeit. Adják az ukászt ők mit hogyan csinálnának ha ott lennének. A csajok esetében meg kinyílt Pandora-szelencéje felregisztráltak a facebookra ahol nem győzik fogadni fél-impotens mindenféle társas kapcsolatra alkalmatlan férfiak szerelmes verseit. Na ehhez kell akklimatizálódnom. Ugyanis én azt látom ez nagyjából mindenkinek bejön. Francokat háborgok én itt egyedül? Amikor élhetném tisztes békés polgári életemet is. Nekem még az erkélyem sincsen beépítve. Még arra is emlékszem mikor dugtam utoljára. Viszont bugyog a gyomrom, és te kedves olvasóm annak nem akarod okát tudni. Köszönöm hogy olvastál.

Zöldséges bölcsek

Vannak akikről süt a bölcsesség. Valamelyik nap munkahelyemen az üzletben egy aprócska tömörülésre lettem figyelmes a zöldséges-stand körül. 4-5 helybéli hölgyemény időzött ott. Egyikőjüknek kezében a "Ripost" című kormánypropaganda aznapi száma amiben főlapon vezércikkben olvashatod Londonból a nyílt utcán való késelések hatására tömegesen menekülnek haza -figyelj! SZOMÁLIÁBA! az onnan érkezett migránsok. Maradva a jó öreg nagymarosi zöldséges standnál a helyi narancsos divízió egy magja értékeli egy nappal a Brüsszeli "diadal" után a történteket. Vezéregyéniségük - mindig van vezéregyéniség - egy igen kimértnek határozottnak tűnő háztartásbeli Nő aki magán viseli a Cosmoplitan életstílust de úgy, hogy megfeleljen a polgári értékrend családanyára vonatkozó Viktoriánus elvárásoknak is. Számomra kétségtelen volt ez a nő bármit kinyilatkoztat, a körülötte állók azt törvényszerűségként aposztrofálják. Intelligenciája kitűnt a többiek közül (habár a léc nem volt magasra rakva) még a napi Ripostot sem szorongatta kezeiben. Ami ezt követően történt az pedig mindent felül írt. Már-már Hruscsovi nyitánynak is beillet. Következőt mondta: - én nem vagyok maradéktalanul elégedett a miniszterelnök-úr minden döntésével. Megfagyott a levegő. Viszont bármikor kijelentem - a feszültség tapintható - a migránspolitikáját csak támogatni tudom. Hallani lehetett amint a mellkasok kieresztik a bennrekedt levegőt. Józsi állt a közelemben akit sokkolt ezen politikai hitvallás s főleg az az nyomán kerekedett szellemiség kézzel tapintható jelenléte ami áthatotta ezen légkört a zőccségek margóján. Zoli, hogy bírtad ki szó nélkül? - kérdi. Józsikám, nekem erre már nincsen mit mondanom. Ragyogóan süt kint a nap. Menjünk lógni!

Főnökkel álmodtam

Álmomban Viktorral találkoztam. Tök jó srác volt. Ne röhögj, tényleg. Beszélgettünk. Sehol egy testőr (legalábbis nem láttam) és a Viktor közvetlen, barátságos volt. Beszélgettünk a Beatles-együttesről is, valahol olvastam Ráhel szereti. Megígértem azokból az albumokból amikből kettő van küldök neki egyet. Viktor nagyon hálás volt. Kérdezte biztosan nélkülözni tudom azokat? Azt mondta nem kéri ingyen, kifizeti. Ugyan már, aki a Beatlest szereti ... - és itt elgondolkodtam, az a Beatlest szereti! folytattam így véletlenül se legyen rossz szájízű a mondás. Aztán beszélgettünk retro dolgokról. Imádta Ő is kicsinek a Leó-jégkrémet. Nevetett amikor a focira tértünk ki, na az nekem nem jött be sosem. Meg is csapkodta a pocakomat én meg majdnem az övét. Beszélgetésünk alatt végig jó srác volt. Semmi gúny meg Kobrás átvitt értelem, jó fej volt. Leszámítva hogy végig zsebben volt a keze. Nem szeretem, de mentségemre én voltam katona. Valahol persze ott bujkált bennem a tudat hogy Ő a miniszterelnök, a testtartásán látszott is. Pedig ha én ennék a miniszterelnök kényesen ügyelnék arra hogy ne látszódjon. Mindig betudtam illeszkedni a "nagyok" közzé. Nem tartoztam sosem a társaságukhoz de ügyesen megtudom ideig óráig játszani hogy az nekem fel sem tűnik. Múltkor például a targoncások is szóba álltak velem a munkahelyemen. Nos, szó-szó, a Viktor hirtelen ezt dobja nekem: - Zotyi, most költözik a munkahelyem. A Budai-várban lesz egy kuckóm, ugorj be hozzám! Majd hirtelen hozzáteszi - dolgozol valamit? Felelem voltam nyugdíjas, majd lettem járadékos - de itt befejezem, a politikáról Ő sem szólt egy szót sem. Jelenleg a CBA-ban vagy tudom is én micsodában vagyok biztonsági-őr. Értem - mondja, nem lenne kedved nekem dolgozni? Nem tudom mennyit keresel de megfejelem napi egy sörrel! - és nevet. Végre lenne egy értelmes ember is körülöttem, mondja. Gondolkodási időt kértem majd pacsiztunk egyet és elváltunk. Hazafelé démonjaim társaságában elmélkedtem. Mit fognak szólni ismerőseim, barátaim, egykori kollégáim, facebook-közegem? Hiszen az elvekről papolok állandóan. Hazaérve ráírok a Viktorra sajnálom, de maradnék a CBA-ban. Nem szeretnék visszaélni a barátsággal. Viktor (azonnal) válaszol, sajnálja. Eltelik egy óra és tudomásomra jut megalakult egy új facebook-csoport ahol egy új minisztérium dolgozói tartják a kapcsolatokat. A taglistán látom sok az én ismerősöm közöttük akiknek nem tudtam volna a szemébe nézni ha elvállalom a zsíros állást. Mond, ha te kapnál Viktortól üzenetet, mit válaszolnál? Ha nem kapnál üzenetet, de én elvállalnám azt a melót, mit mondanál nekem?

Deszkafal-bűnügy

Solymosi archívumomban érdekes dologra bukkantam. Bűnügy! FIGYELEM! Erős idegzetűeknek ajánlom. Nagyapám VS Faterom Zárójelek utólagos kommentárjaimat tartalmazzák. Tisztelt Váci-Járásbíróság Alulírott idős Solymosy Zoltán ("idős" - nesze neked a kort már akkor sem tisztelték) azzal a beadvánnyal fordulok a Váci-Járásbíróság elé (biztos vagyok benne hogy örültek az aktának) hogy fiam Ifjú Solymosi Zoltán (ő a faterom és már a nemesi ipszilonról is lemondott) és Solymosi Ida (keresztanyukám volt, egy legyet sem csapott agyon kiengedte azt az ablakon) ellenem elkövetett birtokháborítási ügyben (jó-ég, hol volt ott birtok?) helyszíni szemlét szíveskedjenek tartani, és a birtokháborítás ügyében határozatot hozni. Vácon a Liszt Ferenc sétány 10.-szám alatti házat négyen örököltük. Ebből 1 szoba 1 konyha 1 éléskamra és egy fáskamra az én tulajdonomat képezi. Az éléskamrát elakarták venni (csoda hogy be volt rágva a nagyapó? - pl. az én udvaron felejtett játékaimat ellopta és egy ládában tartotta a padlásán elzárva) és a most lezajlott bírósági-per kapcsán (tehát nem ez volt az első) az én javamra ítélte meg a Bíróság. Panaszom az (előre írtam tényleg csak ERŐS idegzetűek olvassák tovább) hogy a tulajdonomban lévő fáskamrámat teljesen kívülről elrakják téglával, hordóval. (Fater atombunkert épített hiába, az eset a hidegháború közepén kelt) Nyáron virággal beültetik a kamra tövét (Faternak ez a Hippi-korszaka lehetett) úgy hogy a kamra oldalához nem lehet hozzáférni (FASZ KIVAN MI?! ) a virágok locsolása miatt a kamra oldaldeszkája át van vizesedve (gondolom az eső elkerülte) és elrothadás veszélyének van kitéve. (nem sámli üg ) Ezért kérnék helyszíni szemlét és igazságos döntést, hogy van-e nekem jogom a kamra oldala mellett 3 cm-es (áthúzva és javítva) 3 méter! hosszú sávra a kamra megóvása megközelítése céljából. (3 méter hosszú keresztbe nem volt az udvarunk) ecetra, ecetera ... Utólag ha jól emlékszem, ezen fertelmes, az emberre hatással lévő bűnügy úgy oldódott meg hogy a nagyapámnak adott a bíróság igazat. Mondjuk erre a Faterom pont szart magasról mert én úgy nőttem fel hogy folyamatosan veszélyeztetve volt a kamra oldala téglákkal, bádog-káddal melyben nyáron színültig gyűlt az esővíz, egy alkalommal a fater Sport MZ motorkerékpárja -ja is oda volt támasztva amit az öreg elakart tolni de rádőlt a picsába! Órákig vonyított alatta lévén a fater nem ért rá leemelni róla mert éppen adták a Sztrogoff Mihályt a Cseh 2-n. Hiába, a maga szépségében elröppent a Kádár-korszak is.

Barát

Tiszteletjeggyel jutottam fel a fedélzetre, a sétahajó tett egy kört a Dunakanyarban. Feleségemmel helyet foglaltunk mire jött a konferanszié makulátlan öltönyében, kackiás bajszával, a maga Istennek hála remek egészségében, kiteljesedett életének közel 70.-esztendejében. Rövid beszédet tartott szép világunkról. Miközben beszélt 10-15 másodpercenként csípőből enyhén alig láthatóan de mégis észrevehetően hol balra, hol jobbra fordult. Mondatai között amikor annak ideje volt teste előtt egymáson nyugvó kézfejein szétnyíltak ujjai. Hangja kimért, tekintélyes volt. Még azt is mondta: "barátaim" Mikor bejezte beszédét felesége aki korban és beszédstílusban a tükörképe volt, folytatta köszöntésünket. Feleség irodalmár, amatőr versíró. Hemzseg facebook-oldala verseitől, mindenkinek külön! megköszöni a méltatást. Olvastam már versét, kellemetlenül éreztem magam. Magamban kerestem a gubancot mikor láttam milyen sok ember rajong a sorokért én pedig fizikai-fájdalomként élem meg hogy végig olvassam némelyiket. Pedig Radnótin szabályosan elbőgöm magam! Az asszony belekezd a szavalásba. Négysorosok. Szavalja a verset a kellő hangsúllyal majd mikor a versszak végére ér az utolsó sort megismétli s miután elmondta azt az első székeknél ülők megismétlik az utolsó sort. Így szaval versszakokat, szavalnak vele az első asztaloknál utolsó sorokat. Másnap Vácon jártam a főtéren. Egykori osztálytársam szólt rám egy padról: "Zoli, te vagy az?" Megtorpantam, egy hajléktalan félig ült, félig feküdt előttem egy padon. "te vagy az BARÁTOM?" - kérdi. Sanyi volt az, megismertem. Mond még egyszer azt a szót Sanyi. Mi vagyok én neked? Tanácstalanul nézett rám de kimondta. "BARÁTOM" Mennyire más volt a csengése, mint hallottam azt a fedélzeten.

Bogár

Zoli-fiammal a Váci-kórházban ücsörögtünk egymás mellett. Néztünk magunk elé és ekkor megjelent egy poloska. Mászott a nagy mocskos linóleumon. Emberek jönnek-mennek, kiváltképpen forgalmas a rész ahol ülünk lévén tőlünk pár méterre kávéautomata-gép. Nézzük a bogarat. Jobb hátsó lábát húzza, bizonyára elsodorta valaki. Azon töprengek, mekkora fájdalma lehet? Nagy ívet ír le, vélhetően céltalanul. Kérdem Zolikát - ezt miért tette? - utalva a kanyarra mely teljesen értelmetlennek tűnt nekem főleg hogy lábak között tette meg. Zolika mondja - a poloska nem lát, inkább a szagok nyomán halad. Körülbelül 30 percig nézzük a bogarat, mire mondja Zolika - ez csak egy poloska. Francokat - jelzem - Ő egy harcos, a maga dimenziójában. Egy filmből jegyeztem meg. Richard Gere: Megérint az éjszaka. Sétál a parkban kettő férfi. Az egyik kérdi. Mondja: ha vannak földönkívüliek, és olyan okosak hogy eddig eljutottak, miért nem adják tanú-bizonyságát felénk létezésüknek. Amennyiben felettünk állnak értelmi szinten, miért nem mondják - ember, itt vagyok és láss. Mire a beszélgetőtársa így szól. Látja azt a bogarat a földön? Kétségtelen maga intelligensebb lény mint az. Gondolt rá hogy ezt közölje vele?

Vízköpő

Nyájas olvasóm, szomjazol egy igazi vérbeli! tanulságos s egyben megrendítően szép zsaruztorira? Igen? Lapozz el, ez biztosan nem az lesz! Alcím: mindig szerettem emberekkel foglalkozni. Némelyik a másikkal összehasonlítva nem is tűnik akkora gecinek! Balival voltam szolgálatban. Balit vízköpőnek hívták az őrsön, állítólag nem a legszebb srác volt köztünk. Én nem láttam rajta semmi csúnyát, inkább pár különöset. Például a csuklója úgy hajlott amit nem indokolt semmilyen ízület vagy csont. Meg aztán volt egy érdekes tulajdonsága egyéniség híján akivel szolgálatban volt felvette annak a mozdulatait. Így neveztük el "kis-Bandinak, kis-Macának, kis Stallone-nak" utóbbi esethez tartozik szerette a Stallone filmeket mert szerinte hasonlít Stallonéra. Ebben nem értettünk egyet vele, viszont nem zavarta. Balinak ez az alkalmazkodóképessége velem kapcsolatban kihagyott. Tőlem nem volt mit átvennie. Már az első szolgálatban agyonakartam verni, pedig én igen toleráns ember hírében álltam különböző szubkultúrák tekintetében. Balival éjjel állunk az út mellett és várjuk az óránként felbukkanó autókat a nagy kurva sötétségből. Meséli nekem élete izgalmas epizódjait például hogyan dézsmálta meg az iskolai étkezdében a sótartóból a fogpiszkálókat, ekkor jön egy fénycsóva. Kiugrik Bali. Csápol az út közepén lámpájával én rá kiálltok az autóból - Bali! Kapcsold is be a lámpádat! Visszakiáltja - de buzik vagyunk! (szerintem én nem) és adja az ívet. Autó megáll, Bali kéri a papírokat. Nézi az okmányokat majd kéri a csomagtartót nyissa ki a faszi. Akkora ember szállt ki az autóból nekem kiesett a pofámból a szendvics. Nehézkesen az autó mögé megy kinyitja a csomagtartót és mondja "BAZDMEG!" Bali arca eltorzult (lehetett fokozni arcvonásait) kérte a kötelező tartozékokat. "KERESD MEG! " mondja a hegyomlás mire Bali elkezd vele ugatni. Fasza! gondolom, nehogy már ne kelljen ma éjjel valakit lelőni. Bali ugat, faszi visszaül a kocsijába. Bali kérdi - fogyasztott alkoholt? Faszi mondja - szopd le a faszom oszt megtudod. Bali elővesz egy szondát, adja a faszinak aki leköpi és hozzávágja. A törvény nevében előállítom! - mondja Blazsovics. Faszi nem szál ki az autóból, veszekednek. Bali odajön hozzám és mondja - előállítjuk a köcsögöt vérvételre. Jól van, állítsátok elő - válaszolom. Mi ketten állítjuk elő! - mondja Bali mire én - te tesó, azt abból az autóból a mostani taktikáddal ki nem szeded. Bali fel van háborodva milyen beszari fos vagyok, ekkor a faszi gázt ad és elhajt. Bali rohan utána pisztollyal a kezében de már nem is látja a fényeket. Jön vissza hozzám Bali és mondja - itt hagyta a papírjait, rábaszott! Bali írt egy szép jelentést hogy valószínűen ittas meg szemtelen arrogáns volt az illető és jelentését további intézkedés végett teszi meg. A további intézkedés a következő szolgálatban következett, ki kellett vinnünk a papírjait lakcímére a faszinak. Emberünk háza előtt megállunk, kértem a Balit maradjon a kocsiba majd én visszaadom a papírokat. Faszi kijön a házból kérdésemre miért ment el azt mondja nem ő vezetett, a felesége. Csak az a kettő köcsög zsaru nem tud megkülönböztetni férfit nőtől mert bizonyára mindkettő buzi. Szokták kérdezni néha megdobban a szívem ha rendőrautót látok? Nem jönnék vissza? Válaszom - megdobban, meg nem mennék vissza. Elég volt. UI: Egyszer elmeséltem a történetet egy ismerősömnek aki tudtam kipofázza mindenfelé. Az ismerősöm megkérdezte: ha be vagyok baszva, ugatok a zsarunak, nagydarab vagyok mint az állat akit csak lelőni lehet, akkor megúszhatom a vérvételt? Válaszom: ezen szerencsés együtthatók alapján Balinál jó eséllyel.

SMS

Besz@rtok! Kaptam egy sms-t és csak lesek. Három helyről kaptam ma fizetést és kevesebb pénzem van mint volt mielőtt elkezdték az utalásokat úgy, hogy sehol sem voltam vásárolni. Nézem a telefonomat majd felordítok. Szidom a bankomat, ócsárolom Viktort, habzik a pofám, rángatózok, remegek. Szipor nézi a telefonomat tényleg. Menj be apa a bankba és érdeklődj. Vigyázz az úton! teszi hozzá, tudja ilyenkor kissé sportosra veszem a tempót. Fejemen pulzáló erekkel elindulok a kocsimhoz párom utánam szól - nadrágot vegyél fel! Felveszem a köcsög nadrágomat és beülök a kocsimba. Várok. Jobb egyre ültem be, ja hogy én vezetek ! Átülök a kormányhoz. Kikanyarodok a főútra halad előttem egy zöld-színű rekedtél volna anyádba te nyomorult sofőr, lehetetlen megelőzni. Lakott területen kívül max. 50 km/h-val halad a bank meg mindjárt bezár. Szünet nélkül a telefon a fejéhez ragadva ránézésre is fél-impotens kretén. Ordítok rá mögötte haladva amit lát, figyel a tükörből. Így telik el édes 40 perc (15 perc az út) mire infarktusokkal tarkítva megérkezek Vácra és berongyolok a bankba. Sorszámtépés, egy perc és már hívnak. Leülök. Kapkodom a levegőt. Ügyintéző kérdi - miben segíthetek? Nézze meg! Most nézze meg! - kopogtatom a bankkártyámat a pulton. Csaj néz, kissé fásultan, kártyára majd rám és mondja - szép, zöld. Eltűnt a pénzem! - hebegem. Megnézné a napi forgalmamat? - persze, és nézi. Három helyről kaptam ma utalást és alig van pénzem .. - hörgöm. Nő nézi a monitort s mondja, előttem az szerepel hogy egy helyről kapott ma utalást. Telefont kinyitom, megnyitom, nyújtanám át az ügyintézőnek ekkor veszem észre - nem Nagymaroson, nem mielőtt félholtra üvöltöm magam, nem mielőtt behugyozok a méregtől, nem mielőtt végig kell haladnom a zöld fasz után Vácig - nem, ott az ügyintéző előtt kapcsolok hogy a háromból kettő utalás másfél-hónapja történt csak nekem nem egyértelmű a csili-vili telefonom azon bejegyzése hogy: "MA"- mutatja az sms-t? - kérdi a hölgy. Baromállat vagyok, benéztem - felelem. Minden rendben van uram? tudok valamiben segíteni? - kérdi. Szidjon meg! Én szétakartam magát tépni. Dehogy szidom - mondja, hétfő van, mindjárt mehetek haza. Mielőtt felkelek a székből mosolyogni látom - tessék bátran kinevetni - jelzem - - á dehogy rebegi. De röhög. Én voltam ma a nap szellemi-fogyatékosa.

Ízorgia

2019.04.23