Zsaru-eposzok

Közrendes blokkom ezen fejezete a következő eposzokat tartalmazza. Hogyan válik álomból valóság? Blokkon belüli blokkom Béla történeteiből egy őrs-buli hangulatával nyitok. Béla nem volt túl jó lövészetből és majdnem fizetett egy sört. Utána azt regélem el hogyan érte el Bélus hogy soha többet ne kerüljön ilyen veszélybe. Béla blokkomat étkezési szokásaival zárom. Blazsról is mesélek nektek. Fesszcsávó legendás alakja következik. A fiúsított titkárnőkkel folytatom. Mindenki rendőrnek születik van aki az is marad. A hosszú, a kicsi, meg én.

Álomból-valóság

Írásom tartalmazhat obszcén szavakat (melyik nem?) Elolvasni saját felelősségre. Nyár este volt. Összejöttünk jó-páran az őrsön köztünk pár fiatal zsaru akik éppen csak bontogatták szárnyaikat. Mi "öregek" igyekeztük nekik átadni a szakma fortélyait. Aznap tanítottuk nekik melyik üzletbe húzzanak ki nagyon gyorsan és hozzanak italt nekünk szomjunk oltása végett. Amikor teljesítették a feladatot leheveredtünk az iroda minden szegletében. Pezsgő, bor, sör bontogatás következett és beindult a sztorizás. Első mozzanatként a csatakiáltás volt hallható (még a szomszédos községben is) "Halál a Májra!" Koccintásra emeltük serlegeinket. Feltűnt nekünk az egyik fiatal zsaru kólát iszik. Megszoktuk már hogy olyan emberanyagot kapunk akiket még csiszolnunk kell, hiszitek vagy sem még a kezdetekkor volt amelyik szabályosan ügyelt arra is frissen vasalt ingben megmosakodva, józanon jelenjen meg szolgálatban. A koccintás után rákérdeztünk a kólás srácra (aggódva) "mi van hülye? - beteg vagy hogy buzi vizet iszol?" Válaszolt valamit kár hogy nem hallottuk mert egymást túlordítva nyerítettünk az évszázad imént elhangzott poénján. Miután kiröhögtük magunkat ismét rá kérdeztünk mi a baja? Mondja a srác, szerelmes. Szó bennakad, lehelet megtörik, erre nem voltunk készen. Az egyik öreg rákérdez - nőbe? Srác pironkodik a sarokban és mondja igen, a szomszédfaluból a vöröskébe. Nézünk egymásra töprengve majd egyikünk felordít - ja abba a kis dögbe a patakpart mellett?! Jó segge van, megdugnám, csak nem tudom lenyeli-e? Néz a gyerek ránk - mit nyel le? - kérdi mire vadbarmok sikolya tölti be ismét a helységet és vonaglunk az extázistól csapkodva egymás hátát. Nekem valaki itt lekever egy kurva nagy pofont, sosem tudtam meg ki volt az mert elájultam. Következő amire emlékszem miután magamhoz tértem a srác magyaráz. Regéli nekünk azért nem iszik mert ma randira hívja a lányt. Mindenki áhítattal hallgatja. Persze harapjuk ajkainkat hogy ne visítsunk. Meséli a srác, tegnap rá mosolygott a lányra. A lány visszamosolygott. Ezért nem akar alkoholt fogyasztani el szeretné hívni este sétálni. Mint mondja, szerinte bejön neki. Na ez sok volt. Az egyik "öreg" beleröhög a boros-kólába úgy, hogy ráönti a másik "öregre" annak fele tartalmát amit kb. ötpercnyi kurvaanyázás és egymás félholtra verése követ kettejük részéről. A gladiátor küzdelem után egyikünk "öreg" (azok a bölcsek) szót kér az asztal mellől. Kifejti atyai hangon - figyelj fiam. Az hogy rád mosolygott még ne ragadtasson el az álmok világába. Inkább takarodj ki a boltba és hozzál még pálinkát, este meg bemutatlak a "szopós Böskének" az előtt ihatsz mint egy ökör. Talán nem is árt ha megteszed! Vihogás, nyerítés, herefogdosás a társulatban majd egyikünk ordít - KUSS! Barmok! Hallgassuk meg a fiatal Titán további terveit. Itt hosszabb unszolás következett valamiért nem akart már megnyílni nekünk. Meg kellett fenyegetnünk Béla csókjával akkor folytatta csak az előadást. Elhívom sétálni és ha én is tetszek neki holnap is megkeresem. Szeretném őt bemutatni a szüleimnek. (itt fingott valamelyik gusztustalanul görény állat) Csendben hallgattuk tovább a terveket. Folytatja titánunk - a nyáron szeretném elvinni a hétvégi-házunkhoz és sétahajózni. Úgy tervezem jövőre megkérem a kezét és szeretnék rendőresküvőt ahol felkérnélek benneteket hogy a templom előtt kardokkal alkossatok nekünk díszsorfalat. Az esküvő után építünk egy házat. Igaz hogy nincsen pénzem szerintem neki sincs, majd veszünk fel hitelt. Ha kész a ház szeretnék kettő gyereket, akik ha felnőnek zsaruk lesznek. Mi ketten pedig örökre együtt fogunk élni. A társaság a beszámolót tátott pofával hallgatja. Többeknek iszapszerű lé csordogál szája szélén. Olyan atmoszféra kerekedett hogy az egyik "öreg" nyolc másodperc hosszú böfögése is nehezen töri meg. Hős szerelmesünk tekintete elrévedve a mennyezeten nyugszik meg. Egyesével szótlan megyünk ki az épület elé rágyújtani. Kiérve én is rágyújtok, majdnem elhányom magam. Elfelejtettem 15 éve leszoktam a dohányzásról. Némán füstölög a kollektíva amikor elhangzik egyikünk szájából az első megállapítás: "ez egy BUZI!.." A történet folytatása. Elment a lányhoz, este együtt sétáltak. Elvitte séta hajókázni és bemutatta a szüleinek. Eltöltöttek sok szép hétvégét a vikkend-házukban, majd egybekeltek. Az esküvőn mi tartottuk a kardokat amelyek alatt elhaladtak. Felvettek kölcsönt, ragyogó családi házat építettek. Most várják a harmadik gyereküket. Minden nap ha tehetik együtt vannak. "szopósböskéről" nem akarok beszélni.

Egy őrsbuli hangulata

Vannak dolgok amelyeket soha nem fogok megérteni. Anno még zsarukorszakomban a hivatalos csapatépítő-tréningek (rendőrőrs-bulik) egyik kedvenc látványossága volt (amit én hiába elleneztem kiáltva:"szar-vicc!") amikor játszottuk azt a késes-mókát. Általában Lajos volt a szurkáló mint mondotta hasonlít Franco Nero-ra. Sosem értettem az összefüggést. Tudjátok arról van szó amikor a kezeteket leteszitek az asztalra kifeszített ujjakkal és a legalkalmatlanabb ökörállat! késsel eleinte lassan majd nyáltól fröcsögő-képpel az ujjak közé baszva a pengét balról-jobbra majd jobbról-balra szánkázik a halef segítségével csupán annyira nem beleélve magát a játékba hogy néha ketten is alig tudtuk kihúzni a kést az asztallapból. Az ilyen alkalmakkor eleinte csaltunk. Felrajzoltuk a tenyerünket egy papírlapra. Később bátrabbak lettünk, a holt-részeg Bélát húztuk az asztalhoz a kezét igénybe-véve. Mivel általában Béla hullamerevségig itta le magát azt követően fanyalodtunk a játékra. Semmit sem érzett belőle úgy be-volt rúgva. Lajos tekintete ördögi színskálákban ragyogott. Úgy kezdte a műveletet hogy azonnal lebaszta Béla mutatóujját a jobb kezéről. Kevésbé részeg kollégák felordítottak, kötözzétek be a Bélát! Lajos mentve a helyzetet felmutatta Béla ujját és vigyorogva mondta: tesó! Ezen nincsen mit bekötni! Majd elhajította az olajkályha mögé. Ezen a ponton a társaság egyik fele a hisztisebb azonnal akaratoskodni kezdett. Olyan marhaságokat kiabáltak mint hogy ezért Béla is haragudni fog! Meg hogy fel leszünk jelentve a picsába! Habár nem kétharmados szavazat útján mégis arra jutottunk valamit tenni kellene Béla érdekében. Az egyik javaslat szerint ássuk el Bélát az erdőben és ha a vadak kikezdik, senki sem mondja meg mi történt. Másik verzió szerint vigyük orvoshoz. Ezt kevesen helyeselték lévén ott roppant kényelmetlen kérdéseket szoktak feltenni. Lajos állt a porondra és mondta: - hülye fosos-gecik! Visszavarrom! Persze röpködtek a "kurvaanyád" meg hasonló jelzők, Lajos tényleg cérnát és tűt vett elő. A bátrabbak szeme előtt visszavarrta az ujjat. Előtte símbe akarta tenni a végtagot viszont mivel messze volt a vasútállomás ezért hurkapálcikákból készítettünk alkalmatosságot. Mindenki rém fontosnak érezte magát, Béla is büszke lett volna ránk ha látja mit csinálunk. Mondjuk leszámítva hogy összefosta volna magát a fájdalomtól. Szó-szó a rögzítést követően Lajos ügyesen megvarrta az ujjat és elcsodálkoztunk rajta nem véletlenül említette korábban hogy látta a Kórház a város szélén csehszlovák filmsorozat minden részét. Másnap Béla otthon felébredt, időközben hajnaltájt hazavittük. Állítólag kettő-napig üvöltött a fájdalomtól, közben szünet nélkül gennyedzett mint egy hülye! Elhitte a történetet hogy véletlenül áthajtott rajta egy azonosítatlan Barkas, amikor az úttesten feküdt kijövet részegen egy kurvától a faluban. Béla erről otthon nem akart beszélni. Na meg ügyesen be is volt kötözve a keze. Kutya nem jött volna rá hogy nem orvos csinálta. Persze voltak árulkodó-jelek pl. akkora volt a kötés mint egy 21 literes mikrohullámú-sütő, meg filccel rá-volt írva: "megdöglesz-geci!" meg "Edda-művek, Bűn az élet, Rozi, Anyám ÜSS" stb. mindenki úgy látta jónak hogy hallgat. Amivel kezdtem a poszto, hiszitek vagy sem Béla pár-hét üvöltés után amihez köze lehetett a fájdalomnak meg a világbékéért való aggódásának, felépült. Meglepve vettük tudomásul hogy működik az ujja. Emlékszem az orvosi-konzílium egy alkalommal meg is állapította ez a köcsög olyan mint a hegylakó! Csak egy maradhat.

Béla lő

Lőtéri történetek. Alcím: Béla a segg! Volt nekem a Béla rendőrkollégám. Hiába zsaroltok, semmi kompromittáló dolgot nem fogok írni róla. Különben sem igaz a sztori csak a képzeletem szüleménye. Tehát a szüleményem segítségével kicsit kalandozom emlékeimben. Béla a 80-as évek derekán szerelt fel és a 90-es évek tisztogatásait túlélve megmaradt a testület különös bájaként köztünk mint igaz haver. A rendőrségen egy időben komolyan spóroltak apróságokon mint benzin, lőszer, fizetésünk, jó-szó, emberség, megbecsülés, meg ilyen marhaságok. Mivel kezdtünk hozzászokni ezen feltételekhez meglepően vettük tudomásul hogy az ezredforduló környékén bevezették a kötelező lövészetet. Úgy voltunk vele bánja a pöcsünk csak szolgálatban legyünk közben, szabadidőnkben pihenni jártunk segédmunkásként betonozni, ne dögöljünk éhen. Következő volt a rendje a lövészeteknek. Lehetett választani kettő nap közül melyiken akarunk menni. Ez azért volt jó, mert jó volt. Aznapra írtuk be magunkat amikor úgyis dolgoztunk. Bélával megjelentünk a lőteremben ahol egy ifjú nyomozózsaru aki teljesen rá volt kattanva Bruce Willisre meg a fegyverekre bonyolította le a lövészetet. Majd mindegyikünk balfasz volt, pár év kihagyás és elfelejted hogyan kell lőni. Persze az alapok megvannak, azok olyanok mint a kerékpározás. Szóval megjelenünk és mondja a lövészetvezető írjuk alá a jelenléti ívet és essünk túl rajta. Aláírjuk, mire Béla elkapja a karomat - menjünk a faszba! - mondja. Fizet egy sört. Mit csinálsz? - nézek rá hülledezve. Életedben nem fizettél senkinek semmit. Béla rángat mire mondja a góré srácok ha siettek gyertek a sor elejére aztán mehettek. Megyek a sor elejére, tárazok, lövök, nem kiváló legközelebb lesz ez még jobb is. Béla elbújik hátul mondom gyere te fasz, már remegek az alkohol hiánya miatt. Béla bujkál majd megint elakar szökni. Ekkor rákiáltanak: Béla! Gyere lőni! Élelmesebb kollegák felfigyeltek rá Béla rendelkezik fura szokásokkal, nem részletezném őket jól figyeltél sosem járatnám le - ez viszont nekik is új volt. Lehet a Béla nem tud lőni? Béla megy a rajtvonalhoz, előveszi a fegyvert, tűz vezényszóra lőne, semmi. Ekkor a pisztolyt a lövészetvezetőre tartva szalad felé, puffogó tokával ordítva hogy baj van. Góré tigrisugrással eltűnik egy zsámoly mögött, az mögül kinézve látja Béla néz bele a pisztoly csövébe és nem érti miért nem mozdul el az elsütő billentyű közismertebb nevén, ravasz. Srác kifehéredik mint a Felcsúti-gazdaság, megkerülve Bélát leteperi. Kirúgja kezéből a pisztolyt, ordítozik vele amit mi nagyon sérelmezünk. Ekkor már vagy ötvenen ülünk a háttérben padokon és szünet nélkül ugatunk - ne basztasd a Bélát! Tanítsd meg lőni! Béla arca feldúlt, még mindig kiabálnak vele. Olyan otrombaságokat vágnak a képébe mint milyen rendőr vagy te!? - egyebeket amin mindenki röhög csak én csóválom a fejemet. Ejnye, nem kellene így beszélni szegénnyel. Béla fegyvere mint kiderült nem volt kibiztosítva, csőre töltve sem. Ezt többen nehezményezték mert sokkal érdekesebb lett volna az előadás ha az mind megtörténik. Góré a Béla mögött áll egy kurva nagy vasrúddal hogy leüti ha megint segg lesz. Bélának tetszik vagy sem lőnie kell. Tárazás, nem úgy Béla fordítva! (mindenki röhög amíg én csóválom a fejem) Tölts csőre, biztosítasz, mikor mondom "tűz" akkor kibiztosítasz és lősz. Tapintható az izgalom a teremben. Pincehelységben lőttünk, többen elbújnak vastag falak mögé. Béla megkapja a TŰZ parancsot, nagyon megijed, mindenki visít, én meg igyekszem letorkolni őket nem vicces mikor valakit így megaláznak. Béla lő! AZTA kurva. Béla lövöldözi sorban le a neonokat meg a tőle 20 méterre lévő másik pálya céltáblái mögött a zsákokat, közben szalad el hogy a Góré ne bántsa. Góré fut utána ordít, ekkor Béla megfordul. Remegnek a térdei és láthatóan maga alá vizel miközben sorozatokat enged el a feje fölé. Mindenki hulla fehér, amikor kifogy a tár a Góré nekiugrik Bélának. Üti-vágja, a közönség ordítva visít, én pedig mindenki helyett szégyellem magam. Béla az elkövetkezendő esztendőkben igyekezett kihagyni ezen napokat viszont kötelező érvénnyel részt kellett vennie rajtuk. Mindenki aznapra kérte magát mikor Béla volt soros, dacára a szabadidőnek. Az utolsó napokig védtem a Bélát, és sosem nevettem ki.

Nem én voltam!

Volt nekem anno egy kollégám a Béla! (kitalált-történet) Béla mindig kerülte a kockázatokat. Másik kollégám a "Garcia" volt. Mint Zorró-ból a kisgyerek tudod a katona, ne értetlenkedjél már! Nulla-kilométeres kezdő zsaruként alig 22 évesen jóképű, teljes-fogazatú, lelkes rendőrsrácként melléjük osztottak be harmadiknak. Béla volt a sofőr max. 50 km/h akkor is ha kékfény szirénkével döngettünk (ment volna az autó többet is de Béla fosott hogy időben érkezünk) mellette Garcia elterpeszkedve az anyósülésen. Garcia ötpercenként durrantott egyet, a belemet kihánytam olyan büdöset. Ilyenkor Garcia megtaperolta a gatyáját és Béla orra alá nyomta a kezét amit Béla megcsókolt és belenyomta a saját arcát a tenyérbe mint esszenciába. Összeszokott páros volt. Béla utólag ezt a korszakot úgy jellemezte irányomban, ez volt az az időszak amiért ÖRÖKRE hálásnak kellene lennem neki mert idézem: "húztunk magunk után mint a kis-szánkót!" Hálás is vagyok, biztosan örülne ha olvasna krónikásaként. Szolgálatok után, család előtt első a kocsma volt. Én még akkor nem voltam alkoholista (ne röhögj!) viszont nem akartam hogy kitaszítson a falka ezért kortyolgattam a pohár-sörömet amíg ezek ketten halálra itták magukat. Általában volt aki fizesse a zsaruknak a söröket de ha holt idő jött mindig a Garcia fizetett. Béla SOHA a büdös-életben nem fizetett senkinek. Ezt többször szóvá tette Garcia amit Béla mindig megbántva konstatált. A rendőrőrsnek időnként voltak csapatépítő tréningjei. Ezen alkalmak mindig távol a lakott területektől rendeződtek meg, nem véletlenül erdei-faházban. Meghívott vendégek skálája széles volt. Egy alkalommal volt közöttünk egy könnyűvérű hölgy. Rohadt ronda volt de nem kellett neki virágot vinni. Azon az estén talán zsinórban a negyedik kollégának szerzett orális örömöket amikor a Béla, kihasználva az alkalmat lesmárolta a dögöt - elnézést a hölgyet. Többen okádtunk egyszerre, ellenben a Garcia toppon volt. A pillanat hevében Garcia azonnal átment helyszínelőbe (hiába, zsaruvér) és lefotózta az ominózus pillanatot. Másnap (nem, inkább harmadnap) Béla és Garcia ismét szolgálatban voltak. Garcia a következő kijelentést teszi: GECI! Te ma sört fogsz fizetni nekem! Béla somolyog az orra alatt ekkor Garcia elővirítja a fotót amin Béla a döggel - elnézést a hölggyel, smacizik. Ha nem fizetsz! - így a dörgedelem Béla-felé - megmutatom a feleségednek! Béla elsápadt, majd kék-színű lett, aztán megbüdösödött hirtelen - szerintem beszart a rémülettől. Fizetett mint a katonatiszt! 10 percenként bőgte el magát. Garcia boldogan tekintett egy új korszak felé amelyet a " geci Béla nem fog rajtam élősködni többet!" szlogennel propagált felénk és főleg önmaga-felé. Ugorjunk egyet a történetben mert már rohadtul unom és éhes is vagyok. Tehát Béla minden fizetés alkalmával sarokba szorított vad módjára üvöltözött mely alkalmak szerinte rohadt igazságtalanságok a Garcia-tól. Jómagam nyalakodom a pohár sörömmel - írtam már hogy fiatal és jóképű voltam akkor? - Garcia durva nagyokat fingik a tenyerébe amikett a Béla nem akar megszagolni. Másnap! Éjszakás szoliba mentünk. Béla meglepően vidáman és messziről lobogtatva üres pénztárcával érkezett. Garcia elé állt és ezt mondja: HÁ! HÁ-HÁ!! HÁÁ-HÁÁÁ-HÁÁÁÁÁ! Garcia érdeklődik: Béla lenyeltél valami szart vagy közlendőd van? Józsi! (Garcia keresztneve csak te vagy olyan hülye hogy elhitted "Garcia" a valódi neve) - Józsi! - nem tudsz többet zsarolni! Mindent elmondtam otthon az asszonynak! Garcia megtorpan és visszakérdez - mit mondtál el te szerencsétlen?! ( a jellemábrázolásomból talán eddig nem ment át Garcia gusztustalanul büdöset szart de nem volt vér-geci nem akarta a fotót felhasználni) Béla kihúzta magát és a következőt mondta: Hazamentem és mondom az asszonynak - édesem! A Józsi állítólag csinált rólam egy képet amin mintha smárolnék egy kurvával! Zsarol a Józsi vele! Tudnod kell édes cunci-mókusom azon a képen nem én vagyok! Majd hozzáteszi Béla: "viszont ha mégis én lennék! - csak súgok valamit a nő fülébe!" Béla diadalittasan félrevonul, Garcia néz rám és kérdi: - te kicsi! Érted ez a buzi miket hordott össze?! Ő van egy képen amin mégsem ő van, ha mégis ő akkor csak súgott valamit a kurva fülébe?! Te érted ezt? Tényleg van olyan hülye hogy otthon ezt elmesélte? Bevallom akkor még mint roppant jóképű fiatal-zsaru telve fejem agysejtekkel lévén alapból nem zsarunak szült anyám kissé én is megakadtam a feladványon. Béla SOHA többet nem fizetett senkinek italt!

Hal és zsíroskenyér

Zsaru történeteim mostani epizódjában azokat szeretném magammal invitálni egy különös miliőbe akik még nem voltak előzetes letartóztatásban ellenben roppant mód kíváncsiak annak légkörére. Igyekszem úgy fogalmazni hogy a hitelességet is megőrizzem és engem se csukjanak le (utólag sem) A történet a 90-es évek elejére datálódik. Poptörténeti jelentősége számomra vitathatatlan. Még ifjú zsarukorszakomban volt szerencsém Bélával egy hónapot kettesben eltölteni a kapitányságon mint fogdaőr. A következőképen kell elképzelni egy ilyen létesítményt. Hosszú folyosó kétoldalt zárkákkal. A folyosó középen vasráccsal elválasztva. Általában az öregebb és tapasztaltabb zsaru van belül a fogvatartottak részén lévő folyosó oldalán. Számtalan érdekesség előfordulhat itt a verekedésektől az önakasztásokon át az erek felszabdalásán keresztül a spontán letámadom üsd az őrt akciókig. Amikor megtámadják az őrt (volt rá példa) annak ellenére hogy a másik látja ami történik a kollégájával nem nyújthat azonnali segítséget neki. Végig kell néznie mi történik közben természetesen riasztja azt aki elérhető. Ez azért így a szabály a szökést tervező rabok ne tudják elhagyni a létesítményt, legfeljebb a saját cellájukat. Persze ilyenkor beáldozásra kerül az egyik sakkbábú az egyik őr. Ez nagyrészt az idősebbik szokott lenni, nem azért mert ő már megette a kenyere javát hanem mert rutinjából kifolyólag esetleg előrelátóbb lehet mint egy fiatal kolléga. Tehát úgy kellett volna lennie hogy én vagyok mint fiatal rendőr az irodai (biztonságosabb) részén a folyosónak, Béla pedig a cella részen. A szolgálati szabályzattal ellentétben Bélának teljesen más meglátásai voltak. Ő úgy vélte a fiatalzsaru akkor tanul ha bedobják a mélyvízbe. Ennek állítólag semmi köze nem volt ahhoz hogy be volt szarva attól hogy bántódása eshet. Ezt a többi öreg mesélte róla akiknek én természetesen nem hittem. Tehát Béla kinn távol a veszélyektől, a vasrács rám zárva én pedig benn. Fergeteges napokat töltöttünk el, sokat mesélt Béla nekem már akkor kalandokban bővelkedő életéről. Azokat amiket elmesélt én igyekszem titokban tartani csak néha véletlen ez-az kicsúszik a számon (billentyűzetemen) de az egy másik történet füzér. Csatlakozván az előző gondolatmenethez Béla a napnak egy részében cserélt velem helyet, amikor meghozták az ebédet. Ilyenkor azt vallotta jobb ha az öreg zsarut basszák le ha nem jól méri ki a fogvatartottak adagját. A fiatal rendőr még nem lehet elég rutinos. Mendemondák keringtek arról hogy Béla azóta gömbölyödik mióta alkoholista és nő a mája, na meg mióta Ő osztja az ételt. Persze én ezen rágalmaknak sohasem ültem fel. A fogvatartottak valahogy következtetni tudtak arra mikor van Béla szolgálatban. Ez nagyrészt együtt járt azzal, hogy fele adagokat kaptak. Ilyenkor mindig harsányan üvöltötték: "jó étvágyat főnök! " Na már most. A problémáról nem Béla tehetett. A rendszer ugyanis úgy volt felépítve ha volt 30 fogvatartott akkor érkezett 30 főre ebéd. Ezzel nagyrészt mindenki egyetértett, Béla itt is más elveket vallott. Béla az elvek embere volt. Többször is hangsúlyozta milyen igazságtalan megoldás az hogy míg mi éjjel-nappal vigyázunk a csibészekre addig nem kapunk az ebédjükből. Volt hogy meghallotta az egyik csibész és mondta - főnök, rám nem kell vigyázni, haza is engedhet..." Majd elfelejtettem amikor Béla volt benn, én pedig kinn ebédosztásoknál akkor Béla jelezte nekem nem kell bezárni a folyosót kettészelő rácsos ajtót. Úgy vélte ha őt megtámadják támadjanak engem is meg. Sőt akár szökjenek a rabok, valahogyan így látta helyesnek a fogva tartás rendszerét. Béla nagyon ügyes volt. Tudta mennyit és hogyan kell zabálnia hogy jusson is maradjon is. Egy alkalommal viszont elszámolta magát. Béla benn én kinn, bájosan csevegünk. Béla éppen meséli katonaélményeit amikor feldugták neki a söprűt játszásiból (megjegyzi élvezte) miközben duplapofára nyomja be a sült-hekkeket. Olyan volt mint egy lelkes fóka-bébi. Már vagy a hatodikat pusztítja amikor beugrik neki hoppáré, ebből hogy mászik ki? Megszámolja a halakat persze hogy hiányzik amit már felzabált. Hülye matematika. Törte a fejét és arra a következtetésre jutott ha még kettőt megeszik akkor három zárkába nem jut hal, míg a maradék ötre igen. Mint mondta nekem - nem lesz baj! Ügyesen kiporciózza az öt zárkának a halakat és a másik háromnak készít zsíros kenyeret egy kollégájának a savanyúságát is felhasználja az irodai hűtőből. Mert jó a rabokhoz a szíve! Elkezdi adagolni a halakat, minden zárkánál elmondja hogy - jó étvágyat, nincsen beszéd, ne említsék hogy halat kaptak mert nem az az ebéd. Győzködi őket ahol halakat oszt kedvenc zárkáiban ott fasza-gyerekek vannak, azoknak otthonról hord be kaját. Kétségtelenül Bibliai alakként tündökölt Béla. A fogvatartottak elvesztették ideiglenesen szabadságukat de nem voltak tökhülyék. Vigyorogtak és azonnal levágták miről van szó. A bátrabbja mondta is - csókolom a jó-szívét főnök, szopogassam ki a faszát, annyira jóember maga! A szálkákat vegye ki a képébül! Béla kiosztja a megmaradt halakat és felvonul a tálca zsíros-kenyérrel a maradék három cellához. Igyekszik jó-képet vágni és adja be az adagokat. Pár másodperces csönd után dörömbölnek a vasajtókon és kérdik - mi a geci ez!? Suttogja a tátikán be azoknak - uraim, ma a konyha nem üzemel, viszont hoztam otthonról csalamádét a kenyérhez. Emlékszem volt valami anyabaszó gnóm köztük elkezd üvölteni: More! - Gazsi! Ti mit kaptatok zabálni?! Jön a válasz - sült halat! Hekket more! A főnök hozta nekünk otthonról. Mi van te mást kaptál geciláda?! Béla azonnal érezte hogy a szabályzat meg lett sértve mert nem lehet beszélgetni egymással zárkákon kívül és ezt igyekezett tudatni a fogvatartottakkal. Perceken belül olyan lázadás tört ki az utcára is ki hallatszott. A fogda a tetőtérben volt. Béla átérezve a helyzet súlyosságát azonnal helyet cserélt velem kettőre zárva rám és a kitörni szándékozó tomboló raboknál az ajtót. Ő pedig hogy ne hallja mi történik félrevonult rádiót hallgatni. Kértem azért legalább figyeljen, tudjon szólni valakinek ha engem legyalulnak. Botrány lett. Béla igaz baráthoz méltón a védelmébe vett. Azt vallotta eskü alatt nem én tehetek róla hogy nem jutott mindenkinek hal. Biztos elszámolták magukat ahonnan küldték azokat. Sajnos még tapasztalatlan és főleg bajtársiatlan voltam mert megjegyeztem nem én osztottam a kaját hanem a Béla. Láttam is a keserű csalódást tekintetében amikor észlelte elárultam. Kötötte az ebet a karóhoz de már akkor volt biztonsági-kamera és visszanézték ki volt a ludas. Béla és köztem a barátság nem szakadt meg, tovább mélyült és nemesedett. A folyamat mai-napig erősödik.

Blazs

Ismét ékes bizonyítékot kaptam arra miért szükséges a korkedvezmény a rendőrségen. Lefordítva menjenek el a picsába mert enyhén szólva horpadt az aurájuk bizonyos idő elteltével. Igyekszem nem túlozni, úgy leírva az esetet ahogyan történt. Éppen maszturbálok egy Yoko Ono album borítójára amikor dudaszó hallatszik a ház elől. Kilesve a függöny mögül Bali Blazs, vizigót, egyéb elnevezései ismertek a nevét nem írom le mert aktívzsaru a lelkem. Jelez a járőrautóval hogy jött kávét inni. Ilyenkor leengedem a viharzsalukat, kieresztem a kutyákat és minden áramot a kilincsbe vezetek. Tegnap megszállt valami földöntúli békesség és szeretet mondom beengedem a gótot. Megyek ki a ház elé, járőrautó leparkolva. Bali (egyenruhában persze) megbújik a csatorna mellett. Majd kirontva az mögül mint a druidák nekem ugrik. Tépi - szaggatja! a heréimet közben ordítja: "tegyél anyává te germán Isten!" Jelzem neki még mindig társasházban lakok, ebben a pillanatban kb. 20-an nézik őt az ablakból. Bali meglepődik, - állandóan figyelnek? kérdi. Ismét nem felejtettél el dudálni meg szirénázgatni amikor jöttél. A csend, hogy nem szólnak rád nem azt jelenti hogy nem zavarja őket. Kicsit még tartanak a zsaruktól főleg attól a verziótól amit benned látnak. Balit miután üdvözöltem jelzem neki - élmény volt - és mennék vissza a házba. Ő ott áll mint a fasz, érdeklődve nincs kedvem behívni egy kávéra? Nézem őt, majd ránézek a kollégájára aki tényleg nem tehet róla hogy 20 évesen ez mellé osztották be. Tudod mit Blazs ? te maradj kinn a srác meg jöjjön be. Bali félreértett ő is jön. Mivel a velem való találkozás hatására benedvesedett lévén a régi szép emlékek miegyebek, a lépcsőházban önfeledt boldogságában előrántja a parabellumát (pisztoly) és megfenyegeti a ház macskáját aki csak néz a pisztolycsőbe a maga ártatlanságával. Bali üvöltözik mindenféle hülyeséget, illedelmesen megvárom az előadás végét és jelzem akkor sem tudod megdugni ezt a macskát ha partvissal fenyegeted. Mielőtt beengedném a lakásba beugrik és leül a konyhában. Mondja kettő cukor, tejszín. Lerakom elé, tovább követelődzik. Kávét is kér hozzá. Kapargatom a zaccot, ismét megszáll a jóság (jól figyeltél ez nálam egy ilyen nap volt) főzök kávét. Amíg a kávéfőző melegedik Blazs feltörő emlékeivel küszködik amiből persze egy szó sem igaz. Ilyenkor elszoktam töprengeni rajta tudja hogy hülyeségeket beszél vagy alapból korrodáltak nála az agyi-erek? Hatalmasakat nevetések az előadásain, Bali meg a fiatal-zsaru aki nem mer nem nevetni én meg az állítólagos csattanóknál csapkodom a térdemet mintha feldobna az előadás tartalma. Idővel alig tudom palástolni hogy legszívesebben kibasznám a picsába! Kávé lejött, töltök mindenkinek. Bali mégis cukor meg tejszín nélkül kéri mondva az csak célzás volt a részéről én pedig tejszínnel és kettő cukorral iszom az enyémet. A szervírozásnál összecseréli a kettőnkét mondván, egy álmában volt a látomása miszerint beleköptem a kávéjába amit neki szervíroztam. Így ittam meg a keserű nyálamtól habzó koffein adagot amitől megszédültem mint állat. A kávé után kérdi van-e söröm meg pálinkám. Ha van akkor adhatnék neki majd szolgálat után megissza. Ismét nagyot kacagtam ebbéli baromságán és persze hogy üres kézzel távozott. Ja, megkérdezte segítek neki költözködni? - úgy hozta a sors hogy na ja... Az emberi sorsok mindig megérintettek ezért jeleztem persze hogy nem, és ha nincs több kérdése akkor szeretném a nap további részét tartalmasan eltölteni. Kikísértem a rendőrautóhoz és legnagyobb örömömre eltűnt a francba. Mindig szorgalmazom hogy látogassanak meg a zsaruk.

Fesszcsávó

A zsarukról általánosan megállapítható (legjobb példa erre az én esetem) szeretik hősi színekben feltüntetni magukat. Akciófilm jelenetekben idézik fel múltjuk egyes állomásait. Azon történetekre érdemes figyelni amelyeket nem saját maguk mesélnek el magukról hanem másoktól hallasz, róluk. Jelen esetet én mesélem el nektek. Kivételesen, nem magamról. "Fesszcsávó" (nem én adtam neki ezen nick nevet) egy jól megtermett nagydarab zsaru aki tisztában van korunk játékszabályaival és tudomásul veszi hogy a trógernek is vannak jogai. Még azoknak is akik mindennap agyonverik a feleségüket, lopnak, csalnak, napi szinten jár ki hozzájuk a zsaru. Ő mint közrendes járőr ki is megy minden esetben, kezeli az eseteket. Törvényesen természetesen. Mint mindig az ilyen eseteknek általában semmi értelme. A tróger tróger marad, az asszonyt verő szarházi alig várja hogy kitegye a lakásból a zsaru a lábát ismét nagyon erőssé válik és gyermekének bizonyítva ki a főnök otthon péppé veri szíve választottját. Fesszcsávó amikor ezt megtudja úgymond szorgalmi feladatként visszamegy és ismét elszokott beszélgetni a delikvenssel. Az hatni szokott. Első találkozásom vele bejöttek hozzánk egy kávéra. Tudni kell róla mindenben benne van ami őrültség. Fejest ugrik mólóról az örvénybe a Dunán és vigyorogva konstatálja 150 méterrel odébb úgyis feldobja az ár. Tök értelmetlen félni, kidob az örvény mondja. Közben forognak a szemei. A gyerkőceim még kicsik voltak amikor nálunk volt Feszcsávó. Mint a zongorasípok álltak egymás mellett és hallgatták Fessz előadását a váci-molyemberről aki követi őt évek óta. Olyan beleéléssel mesélte mai-napig nem tudok nem hinni benne. A mindenkori nyolcadikos évfolyam fénypontja ha jön a rendőrségről előadást tartani rendőr. A rendőr aki elmondja miért kell jó emberként élni és nem rossz dolgokat tenni. A mai korosztályok már a GTA legendán nőnek fel aminek mondanivalója a főhős mennyi pénzt tud prostitúcióval, kábítószerrel és egyéb lehetőleg gyanús feltételek között szerezni. Kit lehet megdugni, kit lehet agyonverni. Talán Fessz közbeiktatásával az uccsó próbálkozása a társadalomnak elmondani ezek miért nem jó dolgok. Jön az iskolalátogató zsaru. Nagyrészt csak olaj a tűzre amikor szépen fésült rendőrlány belibben és magyaráz mindenféle hülyeségeket amiket ő maga sem gondol komolyan. Esztendők óta Fesszcsávó tartja ezen órákat a helyi iskolában. Híre megelőzi őt Alig várják a nebulók. Gyermekeim elmondása szerint látogatása a következőképpen szokott történni. Iskola előtt megáll a meseautó kilép belőle kettő zsaru Fesszcsávó és a társa. Társa sem sokkal kisebb figura. A tanáriból egyenesen az osztályterembe mennek ahol a tanár rövid köszöntőt mond. A gyerekek felé fordulva tájékoztatja őket feltehetnek a rendőruraknak kérdéseket. Közben Fesszcsávó az asztal szélén ülve várakozik teljes vasban, villódznak a szemei. Állítólag első alkalommal a tanárok legnagyobb rémületére olyan szintűre sikeredett a tanóra azon gondolkodtak másik rendőrt kérnek. A gyerekek viszont esztendőről-esztendőre ragaszkodnak Fesszcsávóhoz. Ott tartottunk a tanár előadja a kötelező felvezetőt majd átadja a gyerekeket Fesszcsávónak. Szevasztok basszátok meg! - kezdi az asztalon ülve a zsaru miután a tanár már elhagyta a termet amiről nem tud azért nem tartozik felelősséggel. Fesszcsávó előadja elméleti síkon miért nem jó ha ittasan vezetnek. Azért mert elveheted más életét azzal hogy köcsögmódon bebaszva ülsz a volán mögé! Miért nem szabad lopni?! Mert az a sunyi kisgecik stílusa. Rabolni mit jelent? Erőszakkal elveszed a másét mivel egy impotens kisköcsög vagy ahhoz hogy megdolgozzál azért ami kell neked. Asszonyt verni? Kurvára szar kis nyomoronc geciláda aki megüt egy nőt. Miért? - csak basszátok meg! Narkó mint olyan? Kutyákkal tépetném szét aki árulja és bebasznám egy katlanba aki fogyasztja! Ha mégis agynélküli zombi fosként akartok megdögleni fogyasszátok kis rohadékok! Közben villognak a szemei. A gyerekek élvezik. Majd az óra második felében módszertani bemutató. Kit bilincseljek meg? Ki akarja érezni az ízét? - kérdi. Visszatérő program. Ilyenkor mindig akadnak szereplőművészek akik közül Fesszcsávó válogat. Kinézi a legrosszabb arcú Kiscsávót. A legvagányabbat. Kis srác vagánykodva a lányoknak előlép tartsa a csuklóit. Adjunk neki keretet oké kis csóka? - mondja Fessz és kéri a gyerkőcöt szidalmazza a zsarut. Kis srác kezd felbátorodni azért csak ott áll előtte a két méter magas 150 kg mindenféle viperával meg egyéb fasz se tudja mikkel teleaggatott zsaru. Egyik darabot se keresd a szolgálati-szabályzat öltözködési útmutatójában vagy kényszerítő eszköztárában. Azért csak felbátorodik a nebuló. Mozog mint egy 25 kg-os rapsztár az MTV Music-on és mutogat a zsaru felé az ujjaival. Fessz nézi és mondja - valami komolyabbat. Szidjad az anyámat. Gyerek lefagy, mire mondja Fessz mond hogy köcsög zsaru! Üvöltsd! Gyerek érzi hátán a lányok pillantásait sikítja - köcsögzsaru, baszódj meg! - mire Fessz fog egy széket és úgy a falhoz vágja hogy az darabokra törik. Tanáriban fogják a fejüket a tanerők. Fesszcsávó elkapja a gyerek karjait, felkeni a tanári asztalra MEGBASZLAK KISGECI! - üvölti, rákattintsa a bilincset a csuklójára és úgy leordítja a fejét hogy falfehér lesz a képe a gyereknek. Közben Fessz felrúgja a diavetítőt, ököllel bele vág a táblába. Becsengetnek. Véget ér a tanóra. Több kellene Fesszcsávóból akár oktatási célokra is.

Fiúsított titkárnők

Fiúsított rendőrségi titkárnők. Gondolom nagyrészt az ismeretes sémák alapján lehet bekategorizálni különböző munkahelyek titkárnőit nincsen ez másképpen a rendőrségi titkárnőkkel sem. A rendőrségnél több titkárnőt megéltem. Előfordult hogy hirtelen bekövetkezett "csodák" -nak köszönhetően az illető állapotos lett és gyesre ment. Voltak olyanok is köztünk akik már eleve úgy jöttek dolgozni hozzánk hogy férjnél voltak. Alig vártuk otthon legyen egy kis zűr. Tudjátok olyan zűr ami minden házasság velejárója csak az a nem mindegy hogy mielőtt kibékülne a hölgy a párjával be kell menjen a munkahelyére ahol falkányi az átlagosnál sokkal megértőbb férfikollégája merő kollegalitásból azonnal, iszonyatosan nagyon, és alaposan megakarja vigasztalni. A rendőrségi titkárnők ugyanolyan érzékeny és érzőlelkek mint pl a fröccsöntő-üzemek titkárnői csak nagyobb a világra a rálátásuk. Ennek nem mindig örülnek. A rendőrséget a polgár úgy képzeli el egy szívtelen, pénzbehajtó, humort hírből sem ismerő fakabátok gyülekezete. A titkárnőknek van szerencséjük belelátni azon milliőbe amely meghatározza a közeg igazi arcát. Mi zsaruk a titkárnőinkre ugyanúgy tekintettünk mint egymásra. Kivételes esetekben persze eltekintettünk a párhuzamoktól és volt amikor a titkárnőket nem mindenesetben akartuk megdugni. Nem úgy egymást! Fiatalság, bolondság ... - mondta saját csínytevésére az 55 éves Józsi-bácsi zászlós. Vegyek pár példát alapnak. Természetesen nevek megváltoztatva annak ellenére hogy én találtam ki a történetet. Nem kicsit bonyolult, mi ? Jutka nagyon kellemes hölgy, mindegyikünk imádja. Imádnánk jobban is de van férje és mi azt tiszteletben tartjuk. Mert nem vagyunk állatok! Meg fröccsöntő üzemi melósok. Meg autókereskedők. stb. Tehát Jutka a maga apró annál bájosabb termetével jön be az őrsre amikor egy hang: (valaki hozzon már WC papírt lefostam a bokámat!) Következő párbeszéd: - szia Bandi nyújtja be Jutka az ajtón a kért tekercset viszont csuklójánál berántja Bandi ami következtében elszörnyülködik a nem mindennapi látványon. Kolléga nem túlzott. Aztán ott voltak a mindennapi munkák. Tanúkihallgatások amikből hamar gyanúsítottként kihallgatás lesz alkalomadtán. Olyankor abban a régi rohadt rendszerben (ma már ilyet elképzelni sem tudnék) megesett hogy az igazság kiderítése kérdések alternatív módú feltevését igényelte. Olykor érthetetlen módon repült még az ezerkilós Robotron írógép is. Ilyenkor a titkárnő a maga diszkréciójával kisomfordált az épületből, rágyújtott feledve hogy sosem dohányzott. A mindennapokban is meglelték gyönyörüket. Például ha leültek közénk ebédelni. A falka ilyenkor adta elő legjobb történeteit amelyek nem szűkölködtek a részletesség tekintetében alapos kidolgozásokban például hogyan dugtam meg Terit az IFA platóján, vagy hogyan dugtuk meg! - jobbik esetben a szexuális-kalandok ellentétes neműek közötti légyottot takartak. Titkárnőink ilyenkor hallgattak, várták csak lecseng majd a téma. Mintha pont ellenük irányultak volna ezen beszámolók, és szabályosan idegesített minket amikor láttuk mennyire kemények ezek a nők, mennyire túl lettek fiúsítva! Alkalomadtán (én mindig elleneztem!) az előadásbani részletek kitértek különböző testnedvek áramlásának irányára elbeszélő stílusban amit azért idővel a legkeményebb titkárnő is azzal zárt (menjetek a francba!) - és kajájukat parlagon hagyva elcsattogtak a közös asztaltól. Olyankor (ősi-jog!) - az ebédjük a falkát illette. A teljesség igénye nélkül ott voltak az őrs bulik is. Ott amikor feltűnt kiskegyed mindig körberajongtuk. Eleinte tök normálisan viselkedett mindegyikünk és csak egymást buzeráltuk. Ellenben minél többet ittunk annál hülyébbek lettünk és megkívántuk az ellentétes nemet is. Ennek a lányok nem minden esetben örültek ugyanis egyrészt volt köztük amelyik nem kifejezetten dugni jött hanem szórakozni másrészt ha láttál már rendőrségi bulit a harmadik órájában futnál mint a nyúl! Tehát körbelengtük a kolleginát és kezdtünk volna motozást alkalmazni (hiába, zsaruvér) csapkodások és hisztik fogadtak minket aminek következtében - már írtam csak nem figyeltél nem vagyunk állatok! - leálltunk. Persze mind megsértődtünk és mondtuk - nézd már a kényes kis nyafi-nyafit! Ő tartja magát kollégának? Szégyelld magad Jutka! Béla ROHADJ meg! - merre vagy ? - feladat van! - ezen szálba nem mennék bővebben bele. Mivel úgy vélem, a testület becsületét megakarom őrizni nem is bogozom tovább a képzeletbeli történetemet.

Gülü

Gülü "Nincsenek rendőrviccek, mind igaz" kategóriából. Volt egy kollégám abszolút analfabéta. Nem tudott sem írni sem olvasni. Nem úgy nem tudott mint én hogy tudok írni olvasni csak elegendő idő kell hogy felfogjak valamit a világból meg hogy felfogja a világ amit közreakarok adni - nem! Ez a srác tényleg tök hülye volt. A maga varázslatos módján nem volt rossz srác, hatalmas pofonokat ki tudott osztani csak mindig meg kellett neki mondani ki a barát meg ki nem! Tudott még autót is vezetni, meg papírhajókat hajtogatni. Le is érettségizett. Ma már nyugdíjas zsaru. Egyszer kérdeztem őt te- Leonyid! (olvasóm most játszod a hülyét? Persze hogy nem Leonyid volt de még él ezért a keresztnevet másítottam) - tehát te Leonárd! Lenne egy kérdésem hozzád. Néz rám Leó a nagy szép szemeivel, mind a kettővel és mondja nyomasd kisgeci! Nála ezen megszólítás a ragaszkodás jele volt. Igyekeztem tapintatosan feltenni kérdésemet mert bírtam a hapsit. Na meg féltem is tőle. Leó. Azt szeretném kérdezni, hogy a picsába lehetsz te zsaru amikor olyan hülye vagy mint a föld?! Írni se tudsz, olvasni sem, csak papírhajót hajtogatni mondjuk azt szünet nélkül mint egy defektes pszichopata. Leó néz engem, hallom kattognak a kerek, majd ordít valamit amiből egy rohadt szót nem értettem lévén egyre halkabban ért el a hang mivel futottam mint a nyúl, kergetett a barom a főút közepén gumibotjával hadonászva. Tök jól néztünk ki mint zsaruk. Nos, tudásszomjam nem csitult, adatgyűjtést végeztem. Kollégáimat sorba vettem akik egybehangzónak ugyanazt mondták - már miután levegőt kaptak a röhögéstől. Azt mondták ez a Kádár-rendszer bugja (hibája) volt és inkább lezsírozták mint balhé legyen belőle. Egyre jobban izgultam, ha jól emlékszem teljesen benedvesedtem. Az egész úgy történt ezt a marhát már kiskorában az apja rendőrautóra szoktatta a fater is zsaru volt. Mivel a srác totál beleélte magát hogy ő a Kojak-nyomozó, meg hogy ne keltsen feltűnést az ott léte még rendőrruhát is adtak rá. Így aztán szabályosan kijárt szolgálatba a faterral. Amikor sok volt a meló, a testhezálló munkákat kiadták neki pl. hamutartó ürítés, meg kerékcsere ha defektet kaptak. Mondjuk utóbbiból volt egy kis baj, a csavarokat elfelejtette visszarakni a srác. Teltek múltak az évek a fater nyugdíjba ment, ez meg ott maradt a köz gyönyörűségére. Közben jöttek új srácok és mindenki azt hitte a Leó hivatalosan rendőr. Idővel megtanult bírságolni, meg papírhajót hajtogatni. Egyszer aztán egy állománygyűlésen vizsgalapokat osztottak ki és feltűnt Leónak nincsen feladatlapja. Kezdetét vette a susmus, még a személyügyes se hitte hogy Leó nem rendőr. Néha még jutalmat is adtak neki, mondjuk fizetést sosem. Átnéztek papírokat, aktákat és kiderült a Leónak semmi keresnivalója a testület keblén. Sorshúzás után a kiszemelt kolléga közölte ezt Leóval aki megbántva önérzetében úgy ordított hogy muszáj volt hivatalosan felvenni rendőrnek. Így lett Leóból rendőr. Idővel le is érettségizett mivel minden tanár fosott tőle. Komoly erőfeszítésbe telt hogy lebeszéljék további ambícióiról. Egyszer a fejébe vette hogy rendőrkapitány lesz. Biztos egy filmben látott olyat. Szerencsére mint mondta ez az óhaja annyira nem fontos idézem: "csak egy kicsit" Elröppentek az évek, végén nyugdíjba ment. Manapság éli a kétszikűek magányos kis életét egy porfészekben ahol ücsörög a kocsmaasztalnál és papírhajókat hajtogat. Kurvára idegesít mindenkit, de ez van.

A hosszú, a kicsi, meg én.

Amikor felszereltem zsarunak bevált szokás volt hogy az újoncot "öreg" páros mellé rakták szolgálatban. Beülhettem jobb hátra és átadhattam magam a tapasztalások sorának. Manapság ez megváltozott. Majd megtudod mennyire előnyére ha egyszer szükséged lesz rendőri segítségre. Így kerültem a hosszúhoz és a kicsihez harmadikként. A "hosszú" a Pista-bácsi volt. Magas, szikár ember és univerzális zsaru volt. Tudott írni-olvasni meg autót vezetni is! Ő volt a főnök. A "kicsi" egy vidéki jó ötvenes fazon aki nem tudott sem írni, sem olvasni, sem autót vezetni de ők barátok voltak és kiegészítették egymást csak sosem értettem a kicsi mit adott a közösbe. Nagy harmóniában éltek együtt. Hozzájuk kerültem harmadikként. Nagyon rendesek voltak velem a kicsi még a szendvicsemből is adott nekem, sosem ette meg az egészet. A hosszú hazajárt kajálni, neki családja is volt. Zsaruknál ritka dolog még a gyerek is tőle és nem egy kollégájától volt. Így róttuk a köröket a városban. A hosszú vezet, a kicsi turkál az orrában, én meg rátapadva a hátsó üvegre lesek kifelé mint Noé-halacska az akváriumból. Megszólal a rádió amit csak a hosszú értett úgy recsegett. Visszaszólt hogy megyünk. Beszélgetünk majd le parkolunk egy tízemeletes ház előtt. Kényelmesen kikászálódunk, a kicsire rászólt a hosszú másszon ki az orrából közterületen vagyunk és elindulunk egy lépcsőház felé. Ekkor egy hangos CSATT! Én ugrottam egyet, a kicsi beszart, a hosszú meg nem hallotta elsőnek mert nem figyelt oda. A járőrautó tetejére ráesett egy tv. Akkor még nem voltak lapos tv-k ez látszott is a kocsin. Viszont ment a Dallas-sorozat. Lépcsőházba belépve usgyi a lift 10.-re fel. Felérve a kicsi elkezdte nézegetni ajtón a neveket amit a hosszú érdeklődve figyelt. Egy ajtó előtt állva hangzatos "KURVAANYÁDAT MEGÖLLEK BÜDÖSKURVA! " ordibálás hangzott ki. Miután a kicsi is felfogta hogy azt az ajtót kerestük, becsengettünk. Nő zokogott - segítsenek! Beléptünk, a faszi sehol. Ilyenkor a konyhában azonnal összeszedtem a szúróeszközöket erre tanítottak majd a szobán át láttuk emberünk aki akkora volt mint mi hárman egybevéve kinn áll az erkélykorláton a 10.-dik emeleten. Ordít ránk mindenfélét. A hosszú érdeklődik - nincsen kedve lemászni onnan? ROHADJATOK MEG BUZI ZSARUK! - ordítja, a hosszú leül a fotelba majd a kicsi is. Utóbbi megkérdi (megy valami jó sorozat a tv-ben?) - ja hogy milyen tv-ben?! és elkezdenek röhögni ami kicsit blokkolja az erkélyjelenet résztvevőjét. Eltelnek értékes percek majd közlik a faszival - mi mentünk. Hivatali munkaidőbe fáradjon majd be a rendőrségre tartozik a cégnek egy rendőrautóval. Itt megint röpködnek a BUZI ZSARUK! kifejezések. Megindulunk hárman az ajtó-felé kinyitva és becsukva azt a lakásban maradunk. A kicsi megint turkál az orrában. Emberünk lemászik az erkélyről felesége sehol (kizártuk a lépcsőházba) és a szobában egy alkalmas pillanatban mindhárman ráugrunk emberünkre. Engem simán lerúg (voltam 20 kg-os) kiesek az erkélyre. A hosszú meg a kicsi üti-vágja kicsúszik a kezükből. Ekkor kiugrik az erkélyre és bezárja az erkélyajtót kívülről közben ordít. Én ott állok mögötte, nem vett észre. Ráköszönök: "jó-estét" - állítólag mást kellett volna csinálnom de az még az a korszakom volt amikor idézem őket "húztuk magunk után Zolikát mint a kis-szánkót" Emberem amikor meglátott azonnal nekem esett. Felemelt és kiakart hajítani az erkélyről. Ha jól emlékszem erős szarszag lengte be az erkélyt ami felőlem jött de a kettő társam a bajban! ránk törték az ajtót és szarrá verték először egymást - nem látták ki kivel van a forgatagban majd kaptam pár sallert fogalmam sincsen kitől aztán addig fújták gáz spray-vel a faszit amíg már rá is olyan hatással volt mint ránk rendőrökre. Megbilincseltük és levittük az autóhoz. Ott jót nevettünk a kocsi állapotán közben körbeálltak minket vagy százan, több zsaru is volt közöttük akik időközben megérkeztek csak nem tudták merre vagyunk.

Zsaru eposzok

2019.04.21